Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly – nyomdász és lapkiadó, az 1869-ben alapított Városszépítő Egyesület választmányi tagja, lelkes városszépítő és turista – 1876-ban saját költségén építtette a 398 méter magas Váris-hegyen. A kilátót elkészülte után a Városszépítő Egyesületnek adományozta. Tiszteletére a Váris-hegyet átkeresztelték Károly-magaslatnak. Az időjárás viszontagságainak kitett, fából készült torony állaga nagyon gyorsan leromlott. Mivel a javítás túl drága lett volna, dr. Printz Ferencnek, a Városszépítő Egyesület elnökének, a város polgármester-helyettesének javaslatára 1896-ban pályázatot hirdettek egy új, „a hely méltóságának megfelelő” kilátó terveinek elkészítésére, melyet kőből akartak megépíteni. A torony felavatását a király születésnapjára időzítették, és Királytoronynak keresztelték volna el. Ám az elgondolás nem valósulhatott meg a Sopron gazdasági életét alapjában megrázó Építőbank bukása miatt. A felajánlott összegek nem folytak be, így az építkezés elmaradt. A kilátó helyreállítását azonban a város polgárai olyannyira sürgetették, hogy a Városszépítő Egyesület 1902-ben megépíttetett egy fakilátót. A kőkilátó terve azonban nem került le a napirendről. Az 1930-as években a Városszépítő Egyesület elnökének, Heimler Károlynak köszönhetően sikerült a szükséges pénzt előteremteni a kilátó megépítéséhez. Az új pályázatot 1933-ban – ötven pályázó közül – Winkler Oszkár építőmérnök nyerte el. A kivitelező Füredi Oszkár volt. A tornyot ünnepélyesen 1936. június 14-én avatták fel. A létesítmény teljes magassága 20,6 méter. A kilátó 1945 után a város önkormányzatához került és sok hányattatás után csak 1996-ban adták azt vissza a Soproni Városszépítő Egyesületnek. A tulajdonos egyesület az elhanyagolt épületet a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta, s azóta is folyamatosan karbantartja a patinás épületet.

A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, továbbá a Rax és a Schnee­berg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.

Forrás: A Soproni kilátók című kiadvány, amely a városi szabadidősport szövetség természetjárói, illetve a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. közös gondozásában jelent meg 2013-ban.