Az egymástól látótávolságra elhelyezkedő Sopron környéki magaslati telepeket a korai vaskorban (Kr. e. 7. század) sáncokkal erősítették meg. A hegyvonulatokon épített földvárak természetes védelmet biztosítottak a veszély idején menedéket kereső lakosságnak. A Várhely a soproni belvárostól 5 kilométerre délnyugatra, a Tacsi-árok és a Tolvaj-árok közötti, majdnem 500 méter magas gerincen fekszik. A nagy kiterjedésű őskori telepet kettős, néhol hármas sánccal vették körül. A fősánc, amely az egész területet körbeveszi, Hallstatt kori. A két elősánc és a belső területet kettéválasztó középső nagy sánc késő kelta kori. A sírhalmok felé nyíló nagy kapu jelenlegi formájában szintén ebből a korból maradt fent, a többi őskori eredete bizonytalan. A 483 méter magas gerincen álló, 37,4 katasztrális hold kiterjedésű soproni Várhely fából és földből emelt sáncvára a keleti Hallstatt kultúra egyik legfontosabb lelőhelye. A fősánc hossza kereken 2 kilométer. Maga a vár 900 méter hosszú és 350 méter széles területet foglal el.

Az itteni feltárásokat 1887-ben Bella Lajos (a reáliskola, mai Széchenyi-gimnázium tanára, Sopron vármegye és Sopron szabad királyi város Régészeti Társulatának titkára) kezdte meg. 1932-ig több ásatás történt a földvárban és a mellette elterülő, halomsírokból álló temető területén. Európa-szerte híresek a szakemberek körében a Burgstall alakos urnái, amelyek még Bella Lajos kutatásai során kerültek elő. 1971–1978 között Patek Erzsébet (MTA Régészeti Intézete, Budapest) folytatta a várhelyi kutatásokat. Az erődített település belsejében jelentős átépítéseket végeztek a kelták a késő vaskorban, ennek nyomát őrzik a belső sáncok. A főkapu közelében egy szögletes, földbe mélyített, korai vaskori házat is feltárt a kutatás. A Kr. e. 750–600 közötti időszak itteni települési rétegeiből búza- és rozsszemeket, valamint a tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, kecske, ló és eb csontjait találták meg. A vadászott állatok közül gímszarvas-, vaddisznó- és őzcsontok kerültek elő.

A Várhelyet bemutató írásunkat lapunk következő számában folytatjuk.

Forrás: A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gondozásban megjelent a Várisi sétaút tanösvény című kiadványa.