A broméliáknak több mint 2500 fajtájuk létezik, a leggyakoribbak a lándzsarózsa- és a guzmániafélék.

– Mivel ezeknek a növényeknek eredeti élőhelyeik a meleg, trópusi esőerdők, ennek megfelelően is kell gondoznunk őket – osztotta meg velünk tapasztalatait Zügn Judit virágüzlet-tulajdonos. – Laza, tőzeges, jó vízáteresztő-képességű talajba ültessük a szobanövényt! Mivel nem szereti az erős, közvetlen napsütést, a déli fekvésű helyeken az ablaktól kicsit távolabb helyezzük el őket, ahol nem éri őket erős sugárzás! A vékonyabb, zöld levelű fajták számára fontosabb az árnyékos környezet, viszont a csíkos, szürkés, mintás, széles levelűek a naposabb helyeket is bírják.

Fényigényük egyszerűen felismerhető: ha a leveleik sárgászöldek lesznek, az azt jelzi, hogy túl erős a napsugárzás, ám ha sötétzölddé válnak, akkor több fényre van szükségük. Mivel magas a tápanyagigényük, a rendszeres tápoldatozást nagyon meghálálják. Esőgyűjtő levélzettel rendelkeznek. Vagyis ha természeti környezetben vannak, és esik az eső, a víz összegyűlik a levelek tölcséres formájának az alján, a levélnyeleknél. Ha lakásban tartjuk őket – a földjük megnedvesítése mellett – a tölcsérbe is mindig öntsünk vizet! Fontos odafigyelnünk arra, hogy a víz ne álljon a virág alatt, mert a gyökerei elrothadhatnak. Szereti a páradús helyeket, lehet spriccelni is, túlöntözés esetén azonban könnyen gombásodik.

– A növény a négy–huszonöt fok közti hőmérsékletet kedveli leginkább – folytatta Judit. – Minél hűvösebb helyen tartjuk, annál hosszabban virágzik. Nyáron a 21 fok körüli hőmérséklet lenne számára a legideálisabb, télen pedig a 4–10 fok közötti. Szereti, ha éjjel hűvösebb van, mint nappal. Mintegy 15 hétig virágzik, majd az anyanövény elpusztul. Saját testén sarjakat – kis gyerekhajtásokat – kezd növeszteni. Ezeket tíz centisen le kell választani, laza talajba ültetni, és egy–három év múlva (fajtától függően) megfelelő gondozás után kivirágoznak.