A burgonyának például rengeteg fajtája létezik: van főzni, sütni, pürének való, illetve olyan is, ami szilvás gombóchoz a legjobb. Ha szívesen főzünk, és ügyelünk a részletekre, érdemes olyan fajtákat termesztenünk, amelyeket nehezen tudunk kereskedelmi forgalomban beszerezni. Ide tartoznak az olyan elfeledett zöldségek is, mint a bordáskel vagy a tarlósrépa. Szintén kevés helyen kapható a fekete gyökér, a pasztinák, a rebarbara vagy a mángold. Egyes zöldségek frissen adják ki az igazi zamatukat, aroma-, valamint illatanyagaikat, és tartalmazzák a legtöbb vitamint. Ilyen többek között a metélőhagyma vagy a fűszernövények.

– A kertben tartanunk kell a vetésforgót – ajánlotta dr. Tuba Katalin, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének egyetemi docense. – Az egyes növények ugyanis bizonyos tápanyagokat kiemelnek a talajból, és másokat maguk után hagynak, melyeket ráadásul nem is minden növény tud hasznosítani. A kapások – például ilyen a kukorica – nagyon kizsákmányolják a talajt. Úgy kell megválasztanunk a növényeket, hogy az egymással együtt ültetettek és az egymást követők kiegészítsék, segítsék egymást.

A hagymaféléket érdemes sárgarépa mellé ültetnünk, ugyanis a sárgarépalégy nem bírja a szagukat. A paradicsom remek párosítás bazsalikommal, és nem csak a salátában, ugyanis a bazsalikom károsítói nem kedvelik a paradicsom illatát. A paradicsom másik oldalára ültethetünk akár káposztát is, mert az illata távol tartja a káposztalegyet is, a zeller pedig a káposztalepkét riasztja el.

– Ha jól megtervezzük, hogy mit, mivel, illetve mit, miután ültetünk, akkor a növények fenntartanak egyfajta egyensúlyt a kiskertben – tette hozzá a kertészmérnök. – A régi szőlősökben sem véletlenül volt minden sor végén rózsabokor. Tudták ugyanis, hogy a lisztharmat először a rózsát támadja meg, vagyis ha megjelent a fertőzés a rózsabokrokon, az jelezte, hogy ideje megtenni a szükséges óvintézkedéseket a szőlőtermés érdekében.

Tekintse meg kvízünket!