Először 2018. május 20-án került a naptárakba a méhek világnapja annak emlékére, hogy 1734-ben ezen a napon született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton ­Janša. Pénteken délután ismeretterjesztő előadásokkal, mézkóstolóval és a botanikus kertben található kaptárak megfigyelésével hívták fel a figyelmet a méhek védelmére.

– Sok információ kering a méhekkel kapcsolatban, például az, hogy az élelmiszereink egyharmada függ a méhektől, vagy az, hogy ha a méhek eltűnnének a Földről, akkor az emberiség is – részletezte prof. dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdővédelmi Tanszékének egyetemi tanára. – Ennek ellenére a legtöbben nem ennek megfelelően élnek, gondoljunk csak arra, hogy szinte minden kerttulajdonos kéthetente lenyírja a füvet!

A méhek világnapját azért is hozták létre, hogy többet tudjunk meg a rovarokról. A legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy minden egyes virág fontos a méhek számára.

– Magyarországon 1,2 millió méhcsalád van, ami európai viszonylatban soknak számít – folytatta a professzor. – Sokan élnek méhészetből, és egyre többen vannak azok is, akiknek a kertje végében van néhány méhkaptáruk. Ők odafigyelnek arra is, hogy a kertjükben megfelelő számú virág legyen. Tavasszal ugyanis még nincs probléma: virágoznak a gyümölcsfák, a repce, az akác. A hárs és a napraforgó elvirágzása után azonban már gondot jelent a méhek számára a porgyűjtés, amin az utódok táplálása és természetesen a méz léte is múlik.

– Bánjunk óvatosan a permetezéssel! – javasolta prof. dr. Lakatos Ferenc. – A tevékenységet lehetőleg napnyugta után végezzük, így ugyanis napkeltére, mire a méhek előjönnek, már felszívódik a káros anyagok nagy része. Továbbá ültessünk minél több virágot és gyümölcsfát! A méhek világnapján itt, az egyetemen az év fáját, egy nagylevelű hársot ültettünk el, ami amellett, hogy remek méhlegelő, kiváló mézforrás is.