A magaságyás lényege, hogy a növényeink számára kedvező talajadottságokat hozunk létre olyan magasságban, amely megkönnyíti számunkra az ápolási, gondozási munkákat. Nem kell hajlonganunk öntözéskor vagy gyomláláskor. 

– Magaságyás készítése különösen ajánlott akkor, ha a kertünk adottságai nem kedveznek a zöldségtermesztésnek, például rossz a termőtalaj – tudtuk meg Horváth Gábortól, a Roth Gyula-szakiskola kertészeti tangazdaságának vezetőjétől. – A keretet elkészíthetjük saját kezűleg szinte bármiből – fából, raklapból, téglából, betonból –, de már egyes árudáknál is beszerezhetőek az ehhez szükséges, előregyártott elemek.

Mielőtt feltöltenénk az ágyást földdel, érdemes alá vakondhálót helyezni, hogy a kártevők ne tudjanak alulról behatolni.

– Az alsó 20–30 centiméteres rétegbe, amit alapként kiáshatunk a földből, kerülhet a lassan lebomló szerves anyag, például fadarálék, tavasszal levágott gallyak, ágak – folytatta Horváth Gábor. – A következő rétegbe gyorsabban lebomló zöldhulladékot érdemes tenni, például fűnyesedéket, lombot. A zöldhulladékra visszakerülhet az alapként kiásott föld, de ha korábban már készítettünk komposztot, ennek a földje is tökéletes. A legfelső rétegbe is használhatjuk a komposztot. Mivel a palántákat ebbe a közegbe fogjuk elültetni, fontos, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő talajkémhatást, illetve a tápanyagokat. Így célszerű az ültetendő zöldségfélék számára ajánlott földet vásárolnunk (virágföld, tőzeg, komposzt).