A meghitt karácsony dísze
2024. 12. 04. | Madarász RékaMíg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Tudja, mi az a rudli? Melyik állat dagonyázik, és milyen a döhér bika? Új sorozatunkban az Erdő Háza lakóit mutatjuk be.
Nagy népszerűségnek örvend a Muckon lévő Erdő Háza. A vadakkal itt mindig történik valami: hamarosan megfigyelhető lesz például az őzek agancstisztítása. – A bakoknak hívott hímeknél a téli hullajtás után hamar elindul az új agancs fejlődése az úgynevezett agancstőről – tudtuk meg Sárközy Árontól, az Erdő Háza ökoturisztikai asszisztensétől. A növekedő agancsot szőrös bőr fedi, amit neveznek barkának, illetve háncsnak is. Ebben a bőrréteg ereiben futó vér szállítja a helyére a csontképződményt alkotó ásványi anyagokat, amelyeket a bakok növényi táplálékból vesznek fel. Tavasszal befejeződik a növekedés, ekkor a barka összezsugorodik és felszakadozik, a bakok ezt a fák törzséhez dörzsölve, akár a földet kaparva próbálják letisztítani agancsukról.
Bár a bakok és a sutáknak nevezett nőstények testmérete között nincs nagy eltérés, az agancson kívül is van valami, amivel megkülönböztethetők a nemek: az állatok farán látható fehér folt – amelyet egyébként tükörnek hívnak – a bakok esetében háromszög, míg a suták esetében szív alakú. Szintén felismerhetők ivarszerveik körüli szőrcsomóról, melyet a hímeknél pamacsnak vagy ecsetnek, a nőstény egyedeknél pedig köténynek neveznek.
– Az üzekedés július végétől augusztusig tart, a magzatok érdemi fejlődése november végén kezdődik. Ezt a különleges jelenséget diapauzának nevezik – hívta fel figyelmünket az érdekességre Sárközy Áron, akitől azt is megtudtuk, hogy egyes területeken nem ritka, hogy a suta egyszerre kettő vagy akár három gidát is nevel.
Az Erdő Házában most nyolc őz él, két bak és hat suta.
– Nagyon kíváncsi állatok. Bár félnek az embertől, de biztonságos távolságból nem ritka, hogy rövid ideig követik a túrázókat – mondta dr. Takács Viktor, a Tanulmányi Erdőgazdaság erdeiiskola-vezetője, aki egy fontos szabályra is felhívta a figyelmünk. – A gidákat, bár fejletten jönnek a világra, az ellést követő néhány napban anyjuk elfekteti. Ha egyedül fekvő gidával találkozunk, kerüljük el, hiszen az anyja valószínűleg a közelben van, és hamarosan visszatér kicsinyéhez.
Örökbefogadó program: Az Erdő Házában élő számos állat, például az őzek sincsenek még elnevezve. A Tanulmányi Erdőgazdaság hamarosan örökbefogadó programot dolgoz ki, amelynek során az „adoptálók” nevet adhatnak kedvenc vadjuknak.
Míg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Zamatos, testes, illatos vagy gyümölcsös – legtöbben ezeket a jegyeket keressük egy jó borban. Egy azonban biztos: a soproni nedűk méltán híresek, bár...