– Ha egy vezető díjat kap, az elismerés szól a közösségnek is, amely mögötte áll: én elsősorban a tanulóifjúsággal, a kollégáimmal és a családommal szeretném megosztani az elismerést – fogalmazott Rajnai Károly, a Hunyadi-iskola igazgatója. – Három elődöm, tanárom nevét szeretném kiemelni, akiknek hálás vagyok azért, hogy eddig eljutottam: dr. Takács Tamásné Ildikó néni nemcsak az osztályfőnököm és a kémia–élővilág–rajz tanárom volt, de kicsit az édesanyámat is pótolta. Szeretettel emlékszem Mende Pista bácsira, valamint dr. Lampért Gyulára, a Líceum igazgatójára, aki nagy segítségemre volt az evangélikus általános iskola elindításában.

Három dolog kell az iskolához: épület – lehetőleg a 20–21. századi követelményeknek megfelelve –, tanerő vagy „tangyenge” – vagyis pedagógusok, akik tudnak nevelni–oktatni –, valamint kell a tanítvány, hiszen az iskolát nem magunkért, hanem a diákokért csináljuk – vallja hosszú évtizedes pályafutása mottójaként a díjazott, aki úgy érzi, soha nem volt „mumusigazgató”.

Rajnai Károly elmondása szerint sosem akart vezető lenni, a véletlenek, felkérések, meghívások alakították életpályáját. 1976-ban kezdett el tanítani Újkéren matematikát, fizikát, kémiát. Ezt követően került volt iskolájába, a kurucdombi intézménybe, ahol megbízott igazgatója lett egykori direktorának és volt tanárainak is. Amikor az egyház átvette az intézményt (ekkortól ismét Szent István Általános Iskola), igazgatóhelyettesként folytatta munkáját. A Hunyadiba 1995-ben került, egy tanévig még az önkormányzati, 1996-tól pedig már az evangélikus egyház fenntartása alatt álló intézmény igazgatója lett.

– A 42. tanévemet zárom, a 23.-at a Hunyadiban – tette hozzá Rajnai Károly. – Amikor idekerültem, a hajdani nagyhírű ének-zene tagozat erőteljes hanyatlásnak indult, a korábban ezer fő körüli iskolába alig 350-en jártak, az érdeklődés pedig inkább az informatika és a nyelvoktatás felé fordult. Két választásunk volt: vagy kis létszámú „elitiskolát” formálunk, vagy újabb tagozatok indításával feltornázzuk a létszámunkat 5–600 főre. Az utóbbit választottuk, és az idő igazolta a döntésünket: az idei tanévet 840 diákkal és 116 óvodással zárjuk.

A kitüntetett igazgató elmondása szerint egy pedagógusnak az a legnagyobb elismerés, amikor a volt tanítványokkal felnőttként találkozva látja szemükben a szeretetet, hálát. Legnagyobb kudarcként azt éli meg, ha nevelésben nem ér/ érnek el eredményt, akár a szülőkkel együttműködve sem. Úgy látja, manapság nemcsak a neveletlen, de az agresszív gyerekek száma is nő; az iskola feladata természetesen változatlanul a magas színvonalú nevelő–oktató munka, de a nevelés elsősorban a család feladata, a pedagógusok csak a meglévő alapokra tudnak építeni.

Az Apáczai Csere János-díjat pedagógusnap alkalmából vehetik át a jelöltek kiemelkedő hatású oktatási–nevelési–gyógy­pedagógiai munkájukért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységük elismeréseként. Rajnai Károlyt a Magyarországi Evangélikus Egyház terjesztette fel az elismerésre, amelyet a Pesti Vigadóban vett át dr. Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.