Kilenc évvel Brunszvik Teréz Angyalkertjének létrejötte után Sopron polgárai felajánlást tettek kisdedóvó létesítésére. A Hazai és Külföldi Tudósítások című újság 1837. április 29-i számában arról írt, hogy az akkori közhasznú intézmények köre nemsokára egy kisdedóvóval bővül.

Aztán az első soproni óvoda létrehozásában Vághy Ferenc volt polgármester és Martiny Frigyes tanácsnok fontos szerepet játszott. A fenntartási költségekhez a város nem járult hozzá, csupán a téli tüzelőt biztosította az intézmény számára.

A következő évben a Pozsonyi Hírnök 1838. november 22-i száma már az Halász utcában megépített új intézmény megnyitásáról számolt be. Október 16-án nagyszámú gyülekezet előtt nyitották meg az intézetet. A valódi polgárság szép példája volt, hogy az újonnan hivatalba lépett dr. Töpler Károly polgármester indítványára a tíz újonnan megválasztott tanácstag 200 pengőt ajánlott fel az intézet működtetésére. A soproni kisdedóvóba a 2–5 éves korú gyerekeket vették fel.

Az 1890-es években már öt kisdedóvó intézet működött Sopronban, felállításuk sorrendjében az alábbiak: az Evangélikus Konvent kisdedóvó intézete, a Katolikus Konvent kisdedóvodája, Petrik Vilma magánjellegű gyermekkertje, a Népgyermekkert, a Magyar kisdedóvó.

Ezekben a „kisdedek naponta 4–5 órát töltenek e hivatalra különösen kiképzett gyermek-kertésznő anyai felügyelete és vezetése alatt és pedig nyáron kedvező időben a kertben” – olvasható egy korabeli feljegyzésben.

A közigazgatási bizottság 1892. évi április 12-én tartott ülésén elhangzott tanfelügyelői jelentés szerint az óvodaköteles gyermekek száma a városban 1638 volt, ebből 816 leány, 822 fiú. A bizottság véleménye szerint közülük 1090-nek a felügyelete elsősorban a családban valósul meg, az 5 kisdedóvó intézetben 300–400 gyermeknek biztosítanak ellátást, 548 gyerek azonban „minden gondozást nélkülöz”. A jelentés szerint 9–10 új óvoda létesítésére lenne égetően szükség Sopronban, a népnevelési bizottság 1893. december 15-i ülése azonban már csak 6–7 új óvoda felállítását javasolta.

Az írás a Széchenyi István Városi Könyvtár közreműködésével készült. Felhasznált irodalom: Kelényi Ferenc: Sopron Művelődési, jótékony célú és egyéb intézményei 1846-ban. In: Soproni szemle (16. évf.) 2. sz. (1962) p. 152.; Szele Lajos: Egykorú tudósítások az első soproni kisdedóvóról. Soproni Szemle. (12. évf.) 4. sz. (1958) p. 361–362.