Várhelyi Mária Anna a Deák Téri Iskolában tanul. A beszélgetésünkre elhozta magával legújabb, már majdnem kész, matyó motívumokkal díszített terítőjét, ami már a tíz–tizenötödik a sorban. Tanárai elmondása szerint Marcsi még a szünetekben is hímez.

– A nagymamámtól tanultam meg hímezni néhány évvel ezelőtt – mesélte. – Mama főként színtippeket ad, és segít kiválasztanom a fonalakat, de ő inkább kötött és horgolt, amíg nem fájtak az ujjai. Nagyon szeretek a családommal időt tölteni, de néha szükségem van arra, hogy egy kicsit elvonuljak, ilyenkor kézimunkázom és olvasok.

A szüleivel és két húgával egy erdő széli házban él Marcsi, ahol sok állatot tartanak: az övé két papagáj, egy kutyus, néhány tyúk és nyúl. Gyakran megy sétálni staffordshire terrierjével, Keltával, anyukájával pedig biciklizni. Heti két tollasedzésre is jár, a diákolimpián is részt vett volna, ha a bárányhimlő közbe nem szól. A mosolygós lány rendkívül sokoldalú: indult már matek-, szavaló-, népdaléneklési és szépkiejtési versenyen is, a Kovács Margit megyei matematikai rejtvényfejtő versenyt pedig tavaly és idén is megnyerte. Jövőjére vonatkozóan határozott elképzelésekkel rendelkezik.

– A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban szeretnék továbbtanulni, ahova apukám is járt – tette hozzá. – Negyedikes korom óta orvosnak készülök, de az csak egy fél éve körvonalazódott bennem, hogy onkológus szeretnék lenni, ugyanis érdekel a rákkutatás. Valószínűleg az is hatott rám, hogy még kisgyermekként a dédnagymamám küzdött ezzel a betegséggel, és akkor szembesültem vele, hogy mennyire sok a beteg, és milyen kevés az orvos.

Tekintse meg kvízünket!