Az utóbbi években száznál több új károsító (invazív kártevő) érkezett Magyarországra, amelyek ellen nem biztos, hogy vegyszerekkel érdemes védekeznünk.

– A természet egyensúlyra törekszik, ezért a károsítók mellett előbb-utóbb megjelenik a természetes ellenségük is, blokkolva a kártevők egy részét – tudtuk meg dr. Varga Mária növényvédelmi szakértőtől. – Az invazív kártevők viszont ritkán hozzák magukkal az ellenségüket, ezért meg kell várnunk, amíg azok megérkeznek. Ez hosszabb-rövidebb ideig tarthat.

Arra a kérdésünkre, hogy az ellenséget nem lehet-e behozni, Marika néni több 20. századi példát is mondott.

– Az almatermésűeket károsító vértetű fürkészdarazsát behozták hazánkba, ami remek munkát is végzett – részletezte a növényvédelmi szakértő. – A permetszerekkel viszont megtették a hatásukat: elpusztult a fürkészdarázs is. Ugyanez lett a sorsa a burgonyabogarat irtó poloskáknak. A vártnál jobb eredményeket értek el, egészen addig, amíg télen meg nem fagytak amiatt, hogy nem volt hova elbújniuk a hideg elől. Természetesen jó példa is akad: a Szlovákiából betelepített ragadozó atka eredményesen pusztítja a mai napig a szőlő atkáját. A segítőtársakat ugyanis akkor érdemes behoznunk, ha megfelelő körülményeket tudunk biztosítani számukra.

A szakember szerint az egyensúly természetesen is kialakulhat, amit nem biztos, hogy érdemes befolyásolnunk.

– 2011-ben találkoztunk először Magyarországon a dióburok-fúróléggyel, ami sikeresen megtalálta azt a dióállományt, amiben jól érezte magát – tette hozzá a szakértő. – 2019–21. között sok helyen százszázalékos pusztítást végzett, az utóbbi években viszont ez az arány 60 százalékra csökkent. Nem szeretnék elhamarkodott következtetéseket levonni, de valószínűleg ez a természetes ellensége megjelenésének köszönhető.

Tekintse meg videóajánlónkat és kvízünket is!