A Magyar Madártani Egyesület megfigyelései szerint az első, 1986-os adatokhoz képest körülbelül egy héttel korábban térnek vissza a gólyák: már február végén elkezdenek szállingózni.

– A nyugat-európai gólyák hosszú távúból rövid távú vonulókká váltak. Vagyis egyre kevesebben repülnek át Afrikába, ehelyett spanyolországi és portugáliai szeméttelepeken telelnek át – tudtuk meg Győrig Elődtől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportjának titkárhelyettesétől. – A kelet-európai madaraknál valószínűleg megmarad a hosszú távú vonulás, viszont az útvonal rövidülésére számíthatunk.

Sopron környékén sok a fehér gólya: van fészkük többek között Fertőrákoson, Balfon, Harkán, Kópházán, Nagycenken kettő is.

– A fehér gólyával mint fokozottan védett fajjal kiemelten foglalkozunk – folytatta a Győr–Moson–Sopron megyei fehérgólya-koordinátor. – Mivel előszeretettel építi a fészkét villanyoszlopokra, minden egyes fészek folyamatos beavatkozást igényel az üzembiztonság érdekében. Vagyis ha felfedezünk egy új fészket, jelezzük azt az áramszolgáltatónak, az pedig eltávolítja. Hogy a madár ne maradjon fészek nélkül, emelő tartókat helyezünk az oszlopnak ugyanarra a részére, arra pedig vesszőből font fészekalapot teszünk. Gyakran még ürüléket imitáló fehér festéket is locsolunk a közepére, hogy azt sugallja a madaraknak: ez egy jól bevált hely.

A fehér gólyák száma az utóbbi tizenöt évben 120–140 között stagnál vármegyénkben, előtte drasztikusan csökkent. Ennek oka elsősorban a táplálék hiánya és az élőhelyvesztés lehetett. Mi magunk is tehetünk azért, hogy jól érezzék magukat nálunk a madarak: a gyepterületek bővítésével, kisparcellás gazdálkodással és vizes élőhelyek kialakításával. Ha pedig kiskerttel rendelkezünk, azt is érdemes madárbarát módon művelni.

Tekintse meg kvízünket!