A növénynek Magyarországon természetvédelmi jelentősége nincs. Létezik viszont egy úgynevezett egyedi tájértékkataszter (amit egyébként a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága készít el), ami azoknak a természeti és kulturális értékeknek a listája, amelyek a településkép szempontjából meghatározó jelentőségűek, és itt már előkelő helyen szerepel a vadgesztenye.

– Mivel látványos, terebélyes fa, régebben gyakran ültették fasorokba, szobrok, emlékművek mellé – tudtuk meg Barna Csillától, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetvédelmi szakreferensétől. – Több példány található az Erzsébet-kertben és a Deák téren, helyi védett fasorokat díszít a Ferenczy János utcában és a Városligeti úton.

A vadgesztenye hazánkban nem őshonos növény, a Balkánról hozták be egykor. Nagyon kreatív fáról van szó: tenyeresen összetett, levélkékből álló levele van, fehér fürtvirágzata akár 30 centiméterre is megnőhet. Az is érdekes, hogy a virágok nem mindegyike érlel magot.

– Dekoratív terméséből gyakran készítenek a gyerekek gesztenyefigurát – folytatta a szakember. – Egészen az 1500-as évekig kiszárították, lereszerelték, és hasmenés elleni gyógyszerként használták. Ma már inkább visszér elleni készítmények alkotóeleme. A termésnek nagyon magas a szaponintartalma. A habzó vegyületnek köszönhetően válik az összetört vadgesztenyétől olyan csúszóssá az úttest, mintha szappanon lépkednénk, és emiatt használható mosáshoz is.

Ha megfigyeljük, a vadgesztenyefák alatt egyáltalán nincs vagy csak nagyon gyér a növényzet, ugyanis allelopatikus hatása van, vagyis gátolja a többi növény fejlődését.

– Ugyanúgy, mint a szelídgesztenye-, a vadgesztenyefák is tömegesen pusztulnak sajnos, amit onnan lehet látni, hogy a leveleik idejekorán (ősz előtt) elkezdenek sárgulni–barnulni. A tömeges pusztulásért egy kizárólag a fehérvirágú vadgesztenyét károsító lepke, a vadgesztenyelevél-aknázó moly a felelős – zárta Barna Csilla.