A metszés legfontosabb szakasza a fák életének első három éve: a megvásárolt oltványt ajánlott rögtön az elültetés után visszametszeni, majd évente egyszer megismételni a műveletet.

– A metszéssel befolyásolhatjuk a leendő fa magasságát és formáját – kezdte Kónya Kristóf erdész, parképítő és -fenntartó, valamint dísznövénytermesztő technikus. – Erősebb visszavágás esetén alacsonyabb törzsű fánk lesz, viszont ha nem nyúlunk hozzá, vagy csak visszacsípjük, magasabbra fog nőni, és létrán kell majd felmásznunk a termésért.

Ha ritkább koronájú fát szeretnénk, akkor a vesszőket legalább a feléig vagy még rövidebbre vissza kell vágnunk, ilyenkor ugyanis kevesebb rügy marad, amiből természetesen kevesebb hajtás is lesz. Ha viszont keveset metszünk le belőlük, akkor a sok rügyből sok apró hajtás növekszik, ami sűrű lombkoronát eredményez.

– A metszést tanulni kell, ugyanis megviselheti a növényt, ha szakszerűtlenül vágjuk vissza – folytatta Kónya Kristóf. – A korona formáját többnyire a növény igényeinek megfelelően alakítjuk ki. A legtöbb fát orsó alakúra metsszük, de például az őszibarackot tányér formájúra, hogy minél nagyobb felületen érje a terméseket az érlelő napfény. Tehát az, aki komolyan akar metszéssel foglalkozni, lehetőleg olvasson utána, de még jobb, ha egy hozzáértő megmutatja neki a folyamatot.

A gyümölcsfáknak eltérő metszésmódjuk van, melyet könnyen átlát az, aki az alapokat megérti. A cseresznyét és a meggyet érdemesebb megmetszeni, mivel hajlamosak a felkopaszodásra, ami nehezíti a termés leszedését. A szilvát viszont nem szabad túlságosan visszavágni. Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy az elhanyagolt, idősebb fákat az első alkalommal csak óvatosan metsszük meg, mert megviselheti azokat, ha hirtelen sokat veszítenek a lombjukból.