A napfénnyel szemben a bőrünk természetes módon is védekezik, de ez a védekezőképesség csak akkor tud kialakulni, ha az UV-terheléshez fokozatosan szoktatjuk hozzá – mondta el a Soproni Témának dr. Odler Anna, a Soproni Gyógyközpont bőrgyógyász főorvosa.

– Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fokozatosan növeljük a napon töltött időt, és vigyázunk arra, hogy ne égjünk meg! A napfénynek azonnali káros mellékhatása lehet a napégés, de többszöri leégés esetén nő az akár évekkel–évtizedekkel később kialakuló rosszindulatú bőrdaganatok kockázata. A túlzásba vitt napozás vagy szoláriumozás a bőr rostszerkezetét károsítja, idő előtti öregedést okoz.

A fényvédelmünk genetikailag adott, de vannak olyanok, akiknél ez valamilyen külső vagy belső tényező miatt nem alakul ki, vagy hiányos. Többféle bőrtípus létezik, a napozás szempontjából a legproblémásabb az úgynevezett „ír bőrtípus”. Ők vörös hajúak, kék szeműek és nagyon fehér bőrűek, náluk nem alakul ki a pigmentvédőréteg, emiatt könnyen leégnek. A „skandináv bőrtípusúaknál” – a természetes szőkék kék vagy zöld szemmel – napozáskor kialakul egy kevés pigment, de ez önmagában nem elég. Jobb helyzetben vannak a természetes barna hajjal és barna szemmel rendelkezők, akik ha fokozatosan vannak a napon, már kialakul az a barna pigmentréteg, ami védi a bőrt.

Májustól szeptemberig sok UV-sugárzás éri a földünket, Magyarországon 13 óra körül a legnagyobb arányú az UV-sugárzás. Emiatt a szakemberek azt javasolják, hogy ettől számított plusz–mínusz kétórás intervallumban csak fokozott óvatossággal tartózkodjunk a napon! – Ha ilyenkor napra megyünk, védjük a bőrünket ruházattal vagy 50+-os fényvédő krémmel! Bőrtípusunknak megfelelően napozzunk, ne piruljunk vagy égjünk meg! Azt is tudni kell, hogy léteznek fényérzékenyítő gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők, cukorbetegségre szedett gyógyszerek, citosztatikumok, antibiotikumok, kedélyjavítók. Ha szedünk valamilyen gyógyszert, érdemes a tájékoztatót elolvasni.