Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Szőlőoltványok Jánostelepen
Az ezredforduló környékén szűnt meg a mezőgazdasági tevékenység Jánostelepen, ekkor kezdték a lakótelkeket kialakítani. Fotó: Filep István

Emlékek útján – Az ezredforduló környékén népesedett be a városrész

Szőlőoltványok Jánostelepen

| Munkatársunktól | Városi hírek

Sopron gazdag történelme sokakat érdekel – sorozatunkban a különböző városrészek kialakulásáról, elnevezéséről, érdekes históriáiról írunk. Ezúttal Jánostelep titkai tárulnak fel.

A Pozsonyi úttól nyugatra terül el Jánostelep. Története, kialakulása a XIX. század végén a szőlőket pusztító filoxérával van összefüggésben. Az Amerikából származó szőlőgyökértetű francia kikötőkből terjedt szét egész Európában, hogy alapjaiban megváltoztassa földrészünk borászati térképét. A soproni gazdák először nem akarták elhinni, hogy ez a parányi tetű ekkora bajt hozhat rájuk.

A filoxéra ellen folytatott harc jeles soproni képviselője a pozsonyi származású ­Vetter Pál volt, aki ebben az időben vezette a város által létrehozott szőlőoltvány-iskolát. Vetter általános közutálatnak örvendett Sopronban, mert a borosgazdák szentül hitték, hogy ő hurcolta be a filoxérát, és az sem tetszett nekik, hogy gyakran a látszólag egészséges tőkéket is kivágatta és felgyújtotta. A soproniak „Laushans”-nak („tetves Jancsi”) csúfolták. Amikor kocsiján a szőlőkbe hajtott, rendőr ült mellette, aki védte testi épségét.

Vetter azonban nagyon komoly munkát végzett. Az általa létrehozott és vezetett János-telepen kezdték meg az amerikai alanyra oltott vesszők szaporítását, majd árusítását, ami a filoxéra elleni védekezés egyetlen megoldása volt. Az iskolából szinte minden magyar borvidékre kerültek oltványok. Amerikai alanyon 27-féle európai fajtát oltottak be, többnyire fehér szőlőket, de találkozhattunk a „kék frankossal” is. Többek között tanfolyamok szervezésével próbálták a borosgazdákat a védekezésre tanítani. A telep fontos bevételi forrását képezte az amerikai alanyú vesszők eladása. Nemcsak Magyarország számított piacnak, hanem Horvátország és Ausztria is. A „magyar honpolgárok”, amennyiben hatósági bizonyítvánnyal igazolták, hogy saját földjeikre ültetik ki a venyigét, akkor tíz százalék kedvezményben részesültek, a soproniak pedig még nagyobb kedvezménnyel jutottak a nemesített szőlővesszőkhöz. A telep működését a XX. század elején szüntette be. A világháború után a Soproni Állami Gazdaság egyik üzemegysége volt János-major. Az ezredforduló környékén aztán megszűnt a területen a mezőgazdasági tevékenység, és lakótelkeket alakítottak ki.

Az írás elkészítésben közreműködött dr. Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője.

Kapcsolódó cikkek

Tavasz fátyla libben

Tavasz fátyla libben

2021. 05. 05. | Munkatársunktól

„Bekeringőzött a tavasz, minden fát és bokrot táncra kért, és a növények örömmel öltötték fel a rózsaszínű és fehér, halványsárga és bíbor, illatos szirom­ruhájukat.” (Lucy Maud Montgomery).