A Kelta ünnepet 2005 óta szervezik meg Sopronban, amelyet az utóbbi években a Tanulmányi Erdőgazdaság rendez. A tartalmas és igazán hasznos rendezvényen régészeti sétákkal, családi programokkal, színpadi produkciókkal, koncertekkel várják az érdeklődőket. A cél az, hogy felhívják a figyelmet a Soproni Parkerdő kultúrtörténeti értékeire és egyben emlékeztessenek egy letűnt korra is.

A megnyitón Bánáti László, A TAEG Zrt. Parkerdei és kommunikációs igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki örömét fejezte ki, hogy évről-évre egyre több embert vonz ez az esemény, amely amellett, hogy kimozdítja a családokat a soproni erdőbe, igyekszik élményt kínálni kicsiknek és nagyoknak egyaránt.  

Dr. Farkas Ciprián, önkormányzati tanácsnok a megnyitó gondolataiban rámutatott arra, hogy Sopronban büszkék lehetünk arra, hogy a város gazdag és színes történeti hagyományokkal rendelkezik. Ismerjük a középkori és a római Sopront, és bizony ismerünk tényeket illetve vannak feltételezéseink arról, hogy a vaskorban itt milyen kultúra létezett és milyen népek éltek ezen a helyen. A Kelta ünnep egy jó lehetőséget kínál minden évben arra, hogy tudásunkat gazdagítsuk, hiszen nem csak olvasva vagy éppen az internetet böngészve képzelhetjük el ezáltal, hogy milyen is lehetett az akkori élet és kultúra, hanem akár testközelből is megismerkedhetünk vele. 

Korábban írtuk

Az 1,8 kilométer hosszú tanösvényen kihelyezett hét darab, háromnyelvű (magyar, német, angol) tábla tudományos igényű, ugyanakkor feliratokkal, képekkel és rajzokkal népszerűsítve ismerteti meg a látogatókat a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival.  

A tanösvény elvezet a kora vaskori halomsírokhoz, amelyek közül 159 a felszínen látható. Ismerteti a vaskori temetkezési szokásokat, viseleteket, jellegzetes tárgyakat, ékszereket és bemutat egy női temetkezést is egy ásatás után helyreállított halomban.  

Megismerteti a látogatókat a halottkultusszal és a szimbolikus jelentésű leletegyüttesekkel, láttatja a Sopron-Várhely vaskori földvár hosszan elnyúló és a hegy alakját követő kettős sáncrendszerét, rekonstruált kapuképpel segítve az értelmezést. A tanösvényen olvasható egy leírás a vaskori földvár régészeti kutatásáról, látható egy rekonstrukciós rajz, amely segít elképzelni, milyen lehetett egykor a várhelyi erődítmény.  

Az utolsó tábláról megtudható, hogy a régészeti kutatás az erődítmények belsejében a késő bronzkorból, valamint a kora és késő vaskorból származó objektumokat tárt fel. Ezek közül egyedülálló az a 64 négyzetméteres, cölöpszerkezetű, földbe mélyített ház, amelynek egyes megmaradt elemei 3D-s digitális modellek elkészítésére is lehetőséget adtak. 

A Sopron-Várhely régészeti örökségi tanösvényt az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programja keretében hozta létre az Archaeolingua Alapítvány és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 

A Vaskor-Duna program - amelyben Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia vesz részt - tavaly év elején indult. A harminc hónapos együttműködés célja olyan stratégiák kidolgozása, amelyekkel nemcsak tudományosan, hanem kulturálisan és turisztikailag is fel tudják kelteni az emberek érdeklődését a Duna-medence kora vaskori tájai iránt. 

Ezeknek a területeknek a jellegzetes képét a magaslati települések, sáncok és a halomsírok által alkotott temetők formálták a Kr. e. 9-5. század közötti időszakban. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Magyarországon ennek az időszaknak a tájképi maradványai elsősorban a Dunántúlon, az Alpok előterében, valamint a Duna és mellékfolyóinak környezetében találhatók. 

A projekt partnerei Magyarországi Régészeti Tábort szerveznek szeptemberben a lelőhelyek megismerésére, megismertetésére és népszerűsítésére. 

Várhelyen szombaton már reggeltől programokkal várják az érdeklődőket a Kelta ünnepen. Lesz egyebek mellett skót dudás koncert, kelta harci bemutató, ír sztepptánc és solymászbemutató, kelta mesemondás és régészeti séta.