A Hátsókaput először 1394-ben említik, kaputornyát 1821-ben bontották el. A régi városkaput és a mellette levő kis házacskákat 1821-ben megvette Hasenauer Márton ácsmester, majd a várfallal, valamint a bástyával együtt lebontatta. Az így nyert építőanyagot részben fölhasználva nagy bérházat építtetett a helyén, amely 1825-re készült el, ez lett a város első bérháza. A ház tervezője az ácsmester fia, Hasenauer Márton (1800–1856) kiváló építész, hajdani városi főmérnök volt. Mintegy érdekességként megemlítendő, hogy a bécsi Burgszínház, a Hofburg és több bécsi múzeum építője, Hasenauer Károly (1833–1894) is e család sarja volt, akinek – munkásságát elismerendő – Ferenc József bárói címet is adományozott.

A kapu egykori helyéhez ma egy megtört vonalú, rövid utca csatlakozik, mely a Várkerületet a Szent György utcával, illetve az Orsolya térrel köti össze. Neve Hátsókapu, sok esetben Hátsókapu utca elnevezést is használnak, ami helytelen. A Hasenauer-féle Hátsókapu 1. szám alatti épület 20–21. századi történetéhez egy több mint harmincéves tetszhalotti állapot (az egykori bérlőket az 1980-as évek végén lakoltatták ki és költöztették váltólakásokba) is hozzátartozik. Hosszú felújítási folyamatot követően a közelmúltban, úgy tűnik, véglegesen elkészült a hányatott sorsú lakóház. Mintegy kárpótlásként a beruházó ígérete szerint az épületen keresztül a Várfal sétány is elérhető lesz.

Az úttest bazaltkockái közé illesztett márványtábla szövege a következő: „Itt állt a Hátsókapu, a középkori Sopron belvárosának kelet felé néző kapuja. A hármas falgyűrűhöz tartozó kapu a 14. század első felében épült. Az utca megtört vonala is meglétét bizonyítja. Miután védelmi szerepe megszűnt, 1821-ben lebontották. Helyére lakóházakat építettek.”.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!