Menjen el életmentő szűrésre!
2025. 03. 12. | Huszár JuditHazánkban a vastagbélrák a második leggyakrabban előforduló, rosszindulatú daganatos megbetegedés – évente ötezer embert veszítünk el miatta. Pedig ez...
Százéves évfordulót ül idén Sopron: az 1921. december 14–16-i népszavazáson a város Magyarországra voksolt. A 60. évfordulón is harangzúgás emlékezett arra, hogy magyarok maradtunk.
A népszavazás kapcsán számos történet kering a városban, Szalay Csaba tanár, idegenforgalmi szakember Friedrich Kari bácsitól hallotta az alábbi anekdotát. A Templom utcai Esterházy-palotában számolták a szavazatokat. 16-án a kapualjban az emberek izgatottan várták az eredményt. Este 7 óra felé kiszivárgott, hogy Sopron magyar maradt! Ezt meghallva az evangélikus templom ott várakozó harangozója szaladt, és megszólaltatta a legnagyobb harangot, amit perceken belül a város összes harangja követett. Amikor Bécsből telefonon érdeklődtek az eredményről, az olasz Ferrario tábornok a mikrofont az ablakon kitartva közvetítette a harangzúgást: – Uraim, a soproni magyar harangok megadják a választ.
– A népszavazás 60. évfordulóján – amely akkor még nem volt „hivatalos” ünnep – megkerestem az evangélikus egyház egyik elöljáróját, és megkértem, hogy december 16-án este 7 órakor indítsa el a harangokat – emlékezett vissza Szalay Csaba. – A városplébániától ugyanezt kértem, azzal a kiegészítéssel, hogy figyeljék az evangélikus harangokat, és utána kezdjenek. Több évtizednyi hallgatás után, 1981-ben emlékeztettek a harangok újból őseink bátor döntésére: Sopron magyar maradt!
– A 80-as évek végéig hivatalos körökben nem volt téma a soproni népszavazás – tette hozzá a 40 évvel ezelőtt történtekhez Szalay Csaba. – Friedrich Kari bácsi és „tanítványai” városnéző séták során mindig megemlékeztek erről a sorsdöntő eseményről. A 90-es évektől kezdett a város december 14-én megemlékezni a népszavazásról.
Szalay Csaba diákként néhány barátjával mindenszentekkor gyertyát gyújtott az ágfalvi csata halottjainak sírjánál a Szent Mihály-temetőben. – Leróttuk tiszteletünket a hősök előtt, akik rést ütöttek a trianoni békeszerződésen: a népfelkelők győzelme hozzájárult a népszavazás sikeréhez.
Az 1981-es emlékharangozás nem teremtett hagyományt sem az evangélikus, sem a katolikus templomokban.
– Az evangélikus templom négy harangjának egyike a Hűségharang, amit ma is rendszeresen használ a gyülekezet – fűzte hozzá Tóth Károly evangélikus lelkész. – Kifejezetten a népszavazásra utaló emlékharangozást nem szoktunk tartani, de nem zárjuk ki ennek a lehetőségét. Főleg mivel a soproni evangélikus gyülekezet szorosan kötődik a népszavazáshoz: a lelkészek is propagálták, hogy a németajkúak is – az evangélikusok többsége – Magyarország mellett tegye le a voksát 1921-ben. Sőt, 1922. január 1-jén – a népszavazás eredménye után – templomunkban tartották az ünnepi istentiszteletet.
Hűségharang: Az evangélikus templom négy harangját 1864-ben szentelték fel – ekkor készült el a torony is. Az I. világháború alatt három harangot rekviráltak, csak a Hűségharang élte túl, melyet Seltenhofer Frigyes műhelyében öntöttek 1863-ban. A népszavazás győzelmét ez a harang hirdette, innen ered a neve.
Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakrabban előforduló, rosszindulatú daganatos megbetegedés – évente ötezer embert veszítünk el miatta. Pedig ez...