Már hagyomány, hogy a soproniak a Szent István-templomban (a templom búcsúján) emlékeznek első szent királyunkra és az államalapításra, és itt szentelik fel az új kenyeret is. Az eseményen részt vett dr. Fodor Tamás polgármester, dr. Simon István alpolgármester és számos közéleti személyiség, az egyházak és a lovagrendek képviselői. Az idei megemlékezés szentmiséjén dr. Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát mondott szentbeszédet.

Nem véletlenül ő, hiszen, mint maga is felidézte, a „kurucdomb gyermeke”, a templomhoz közeli utcában született és a Szent István-templomba járt már gyermekkorában is. Éppen ezért – mint mondotta – örömmel és félelemmel vállalta a felkérést. Örömmel, mert hazatért és azért egy kis félelemmel, mert senki sem lehet próféta a saját hazájában. Várszegi Asztrik szentbeszédében többek között kitért arra is, hogy Szent Istvánt már életében szentként tisztelték, mert ő hitt is abban, amit cselekedett. Ő felülről, a maga eszközeivel vezette be Magyarországot és a magyar embereket a keresztény Európába, s alapított erős, független államot. Napjainkban – emelte ki – önmagunkból építkezve, szeretettel, nyitott szívvel mások iránt, közösségeket teremtve lehet megélni a kereszténységet, közös hitünket. Ilyen közösségépítő módon, alulról építkezve jöhetett létre például annak idején a Szent István-templom is, amelyet 1943 szeptemberében szenteltek fel. A nyugalmazott főapát számos példával igazolta, hogy Szent István tanításai napjainkban is időszerűek.

A szentmisét követően dr. Fodor Tamás osztotta meg ünnepi gondolatait a résztvevőkkel. A polgármester kiemelte, Szent István királyunk teremtette meg évszázadokkal ezelőtt Magyarországot mint szuverén független államot. Ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját a keresztény Európában. Mint mondotta, Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik. Az idő igazolta nagyságát. A magyar állam évszázadok során, feltartóztatva a Nyugat elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ fejlődéséhez, az akkori Európa védőpajzsa volt. Dr. Fodor Tamás emlékeztetett: „Országunkat soha nem ajándékba kaptuk, mindig meg kellett küzdeni érte. Ma olyan időket élünk, amikor az államiságunk, a nemzethez tartozás megélése és annak hangsúlyozása fontosabb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Az elmúlt néhány év újabb kihívásokkal szembesítette az országot, olyan erőkkel kerültünk szembe, akiknek a nemzet, a nemzethez tartozás kevésbé fontos, mint nekünk, magyaroknak. Nemsokára minden európainak választ kell adni arra a kérdésre, hogy Európának milyen jövőt szánunk… István király műve nyomán mi, magyarok a közelmúltban megadtuk a választ napjaink kihívására.”.

Az ünnepi beszédet követően megkoszorúzták Szent István-szobrát. A város nevében dr. Fodor Tamás polgármester és dr. Simon István alpolgármester hajtott fejet az emlékműnél. Ezt követően dr. Várszegi Asztrik áldotta meg az új kenyeret és a soproniak borát.

Út a szabadságba

A Páneurópai Piknik Emlékparkban a határáttörés napján emlékeztek meg a páneurópai piknik 29. évfordulójáról. A múlt felidézésén részt vett Elisabeth Ellison–Kramer, Ausztria magyarországi nagykövete, Katharina Landgraf német parlamenti képviselő, Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselője, dr. Fodor Tamás polgármester és dr. Magas László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány elnöke. A megemlékezésen ott voltak a kazunói küldöttség tagjai és a német–magyar diáktábor résztvevői is.

Dr. Magas László ünnepi beszédében felidézte, hogy milyen események vezettek a piknik megrendezéséhez – amelynek világtörténelmi eseménye lett a határáttörés –, majd kitért arra is, hogy mindez milyen következményekkel járt Európára nézve, hogy milyen változásokat hozott az addigi rab népek életében. Frank Spengler arról beszélt, hogy a piknik nyitott utat Európa újraegyesítése előtt, amiért újra és újra köszönet jár, majd kiemelte, Európa napjainkban több mint egy gazdasági együttműködés: a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság megtestesítője, és ezekért az értékekért közösen kell dolgoznunk.
A szónoklatokat követően a résztvevők a kopjafánál helyezték el a megemlékezés virágait, majd közösen ültették el azt két szelídgesztenye fát, amelyet a német képviselőnő hozott. Az ünnepség a hagyományoknak megfelelően a barlangszínházban folytatódott, ahol Katharina Landgraf mondott beszédet.