Az elmúlt évet – éppúgy, mint az előzőt – beárnyékolta a világjárvány, annak minden gazdasági és szociális vetületével és számtalan egyéni tragédiával.

Nehéz és fájdalmas felidézni, hogy kiket veszítettünk el. Nem sorolom, mert nem akarom újra feltépni a még be sem gyógyult sebeket. A karácsony azonban – a számvetésen túl – mindig magában hordozza az újrakezdés, a „jövőre jobb lesz” reményét. Annak a reményét, hogy 2022 karácsonyán már felszabadultabban ünnepelhetünk.

Persze, ha lesz még karácsony. Én ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyik hivatalosan nem a Mikulást várta, hanem a Télapót, ahhoz a korosztályhoz, amelyiknek a karácsony fenyőünnepet jelentett. Pontosabban jelentett volna, mert otthon szentestén, mi az angyalkák csilingelését vártuk, és a Mennyből az angyalt énekeltük a feldíszített fa körül. Mindez arról jutott eszembe, hogy az Európai Bizottság – egy biztosi előterjesztés szerint – a hivatalos kommunikációból szeretné kitörölni a karácsony szót, arra hivatkozva, hogy Európában nem mindenki keresztény, és nem mindenki tartja a keresztény ünnepeket… Lehet. Lehet, hogy ez így van, de azok is a zsidó–keresztény kultúrkörben nőttek fel, akik most megtagadják önmagukat. Ez a kultúra tartotta meg Európát az elmúlt évszázadokban, évezredekben. És a jövőben sincs más út előttünk!

Az Európai Bizottság tervét a tudósítások szerint határozottan bírálta Ferenc pápa is.

„A történelemben már annyi diktatúra próbált így cselekedni. Gondoljunk csak Napóleonra! Gondoljunk a náci diktatúrára, valamint a kommunistákra!” A katolikus egyházfő kitért arra is, hogy az EU-nak vissza kellene térnie az alapító atyák szellemiségéhez. „Az Európai Uniónak óvatosnak kell lennie, nem léphet az ideológiai gyarmatosítás útjára, mert ez megosztja az országokat, és bukásra ítéli az uniót.”

Ehhez nincs mit hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy a pápa állásfoglalása pontosan megegyezik a magyar kormány évek óta hangoztatott véleményével. Csak remélhetjük, hogy az unió bizarr ötlete a semmibe vész, és a karácsony karácsony marad. Mindannyiunknak. (A tényekhez tartozik, hogy felháborodás hatására a biztos visszavonta javaslatát, így ez a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, de az eset jól mutatja, hogy az unióban merrefelé is halad egyesek gondolkodásmódja.)

Egyelőre tehát megnyugodhatunk, és ha mi, soproniak együttesen körülállnánk a várkerületi Mária-oszlop melletti városi karácsonyfát, akkor nagyon sok ajándékot bonthatnánk ki együtt, hiszen ott sorakoznának mindazok az eredmények – a gondok ellenére is –, amelyeket közösen értünk el, s éreznénk az összefogás erejét, amely segít bennünket a következő esztendőben is, hogy jobb időket éljünk.

Áldott karácsonyt, soproniak, áldott karácsonyt, Sopron!