Timi kapcsolata az agyaggal véletlenszerűen kezdődött: kedvtelésből varrogatott kis tárgyaival beválogatták a tihanyi levendulafesztiválra. A nagy öröm dacára hirtelen megijedt, hogy nem lesz mit árulnia az eseményen, így vett egy kiló agyagot és színtelen mázat. Levendulás szívecskéit és hűtőmágneseit negyedóra alatt elkapkodták. Szép lassan bővült a repertoár – ma már mindenfélét készít: angyalkákat, hóembert, kutyát, macskát, malacot – az ügyfelei állandóan újabb és újabb ötletekkel rukkolnak elő. 

– Legjobban a karácsonyt szeretem, az ünnep hatására mindig megjön az ihlet – mesélte a kedves fiatal hölgy. – Kezdetben bérégetésbe vittem a munkáimat, aztán összespóroltunk egy kemencére. Egyelőre egy szobából kialakított kis műhelyben dolgozom, de apukám megígérte, hogy jövő nyáron az udvaron épít nekem egy saját helyiséget.

A veszprémi származású hölgy álma az, hogy akkora műhelye lesz, ami már alkalmas arra is, hogy kézműves foglalkozásokat tartson gyerekeknek. Korábban a GYSEV megbízásából vezetett hasonlókat Mikuláskor és május 1-jén, és nagyon élvezte a közös alkotást a kicsikkel. Szerencsére sajátja is van kettő: a 13 éves Jankó és a 6 éves Bodza.

– Mindent a magam kárán tanultam meg – folytatta Timi. – Egyetlenegyszer voltam egy keramikusnál, tavaly nyáron tőle sajátítottam el a rakuégetés technikáját, amihez már készül a saját hordóm. Azért is tetszik ez a látványos módszer, mert teljesen egyedi darabokat lehet vele előállítani.

Timi kerámiái egyre népszerűbbek: nem hirdeti magát sehol, mégis hívják az ország szinte minden részéből, sőt még Ausztriából is. Termékeit árusítja két budapesti üzlet, megkereste egy békéscsabai galéria, sőt egy velencei vadászkastély kávézója is.