– Nagyon fiatal zenekar vagyunk, idén januárban jött az ötlet, de mostani felállásunk kicsit később alakult ki – kezdte Dietrich Ingrid, a Conflate egyik alapító tagja.

A fiatal tehetség hozzátette: a legfőbb céljuk most az, hogy minél több tapasztalatot gyűjtsenek, és ráérezzenek, milyen az együtt zenélés öröme, milyen színpadon fellépni közönség előtt.

– Szeretünk új embereket megismerni, akik lehet, hogy különböző személyiségek, és talán más korosztályból is vannak, de a zene iránti szeretetük közös – folytatta Dietrich Ingrid. – Ebből a szempontból is jó kezdeményezésnek bizonyult a ­Conflate létrehozása.

A névválasztással egyébként nagyjából egy délutánt töltöttek el a tagok, és véletlenszerűen maradtak ennél az angol kifejezésnél. – Amikor megnéztük, mit is jelent, rögtön mellette döntöttünk. Jelentése ugyanis összeolvadás, ami a különböző stílusok sokszínűségére is utal.

Bármilyen meglepő, de a fiatal banda nem az újabb dalokat játssza, hanem bátran nyúl a korábbi sikerekhez, így repertoárja nagyrészt hetvenes, nyolcvanas évekbeli slágerekből áll. – Természetesen sok dalt próbálunk, de eddig három dal az, amit bátran előadunk rendezvényeken is. Ez az Ordinary Love a U2-tól, a Nowhere Man a Beatles-től és a Black Velvet Alannah Mylestól. Ezek a szerzemények abszolút a zenéről szólnak – mesélte Ingrid.

A Conflate zenekarnak három énekese is van: Papp Georgina, aki szintetizátoron is játszik, Ferenczi Emma, valamint Kósa Kármen. Három gitárosuk: Józsa Hanna, Fábián Lili, Stöckert Lívia. A zongorista Pongrácz Jázmin és Dietrich Ingrid is basszusgitáron játszik. A dobos Iván Kristóf, a perkás Hidasi Gergő. Ők mind a Hoffer Suli tanítványai.

A Conflate a Soproni Borünnepen mutatkozott be nagy sikerrel, rögtön egy nagyobb közönség előtt. – Szerintünk első koncertnek nagyon jó volt, és biztosan sokáig fogunk emlékezni rá, főleg arra, hogy mennyire izgultunk.

Az ifjú zenészek a jövőben szeretnének minél több helyre eljutni, és még több retró slágert betanulni, olyanokat is, amelyek esetleg kevésbé ismertek.