A tanévkezdés nemcsak a gyerekek, hanem a legtöbb szülő számára is hatalmas izgalom, hiszen el kell döntenie, mivel tesz a legjobbat csemetéjének: ha minél több tanórán kívüli foglalkozásra járatja, vagy épp ellenkezőleg.

Wischyné Veszprémi Eszter, a Deák téri iskola igazgatóhelyettese 30 éves tanítói pályafutás alapján két dolgot javasol ilyenkor: a szülők ne stresszeljék túl az iskolakezdést (és a tanév többi részét sem), továbbá hogy a gyermekük egyéni adottságaihoz mérten várjanak el tőle teljesítményt.

A legfontosabb a támogató légkör

– Fontos, hogy a gyereket rendszeresen biztassák, dicsérjék, motiválják, hiszen a legnagyobb szüksége a támogató légkörre van – javasolta a pedagógus. – A szülő legyen kíváncsi a gyerek iskolai teljesítményére, nézzék át együtt a házi feladatot, pakoljanak be közösen az iskolatáskába! Lényeges, hogy a gyerek érezze: valamilyen fontos dologban van benne, a szülőt érdekli az iskolai élete.

Mindenki ismeri a szokásos szülő–gyerek párbeszédet: „Mi volt az iskolában?” – „Semmi.”. Az ehhez hasonló szituációkat úgy kerülhetjük el, ha konkrét kérdéseket teszünk fel a csemeténknek, például „Mit tanultál ma?” vagy „Mit írtatok ma a füzetedbe?”.

Úton az önállóság felé

– Óriási jelentősége van annak is, hogy a szülő bízzon a pedagógusban. Neki kell lennie az elsődleges fórumnak, ahol a szülő érdeklődik a gyerekéről, a kommunikáció hiánya ugyanis rengeteg konfliktust eredményezhet – folytatta a kicsik Eszter nénije. – Az iskolakezdés az önállóság fontos lépése, a gyerek bekerül egy rendszerbe. Mivel a tanulás élethosszig tartó folyamat, nem mindegy, hogy milyen érzései kapcsolódnak hozzá. Időt kell biztosítani azonban a játék, a szabad mozgás, a pihenés és a szülővel való együttlét számára is.

Az egyéni igények szerint

Minden gyerek más, minden szülő a saját gyermekét ismeri a legjobban. Valamelyik terhelhető, egy másiknak viszont éppen elég az iskola. Meg kell találni azt, amiben a kisgyermek örömét leli, ez lehet sport vagy zene. A szakember szerint az viszont nem vezet jóra, ha a rengeteg különóra a játék és a szabad mozgás rovására megy.