Lapunk múlt heti számában az iskolai zaklatásról írtunk. A szóbeli bántalmazás azonban már nemcsak a való életben van jelen, a gyerekek előbb vagy utóbb a virtuális térben is ta­­lálkoznak azzal, hogy valakit „kikezdenek”.

– A zaklatás nem feltétlenül személyesen történik, egyre gyakoribbak a kö­­zösségi oldalakon vagy zárt üzenetküldő cso­­portokban történő megfélemlítések, sértegetések, ami ugyanúgy bűncselekménynek minősül, mint a személyes bántalmazás – mondta el a Soproni Témának Babelláné Lu­­kács Katalin, a Soproni Rendőrkapitányság őrnagya, kiemelt bűnmegelőzési főelőadó. – Kö­­rül­­belül általános iskola harmadik osztályától minden gye­­reknek van tabletje vagy okos­telefonja. A fiatalok gyakran reggeltől estig és heti hét napon át jelen vannak a virtuális térben, úgyhogy nem meglepő, ha néhány gyerek a társai ellen használja ezeket az eszközöket. Azért is gyakoribb az internetes cikizés, mert a kontroll hiánya felbátorítja a gyereket. Könnyebb becsületsértő tartalmú üzeneteket küldeni valakinek, mint ugyanezt személyesen megtenni.

Zaklatás akkor valósul meg, ha nagy közönség előtt hangzik el a rágalmazás vagy becsületsértés. – Az internet nagy nyil­­vánosságnak minősül akkor is, ha zárt csoportban követik el a bűncselekményt – tette hozzá a főelőadó. – Sajnos itt is nagy a lá­­tencia: általában az érintettek erről senkinek sem számolnak be, mert szégyellik a tör­­ténteket, esetleg félnek attól, hogy a zaklatók megtorolják az árulkodást is. Figyeljünk oda kiskorú gyermekünkre! Vele megbeszélve vagy ha másként nem, alkalmanként titokban ellenőrizzük le, milyen tartalmú üzeneteket küld és kap. Korhatáros közösségi oldalakat ne engedjünk használni! Nem véletlenül azok, nem nekik valók. Ha észrevesszük, hogy bántják vagy ő bánt másokat, beszélgessünk el vele! Ha gyermekünk áldozattá vált, kérjünk segítséget a pe­­dagógusaitól, szükség esetén tegyünk feljelentést!