Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A Storno-gyűjtemény lelke
Baloghné Simon Teréz és a zalaegerszegi diákok – a fiatalokat úgy magával ragadta és lenyűgözte Teca néni személyisége, hogy tiszteletbeli nagymamájukká fogadták, és ragaszkodtak ahhoz, hogy

Baloghné Simon Teréz célja, hogy élményekkel távozzunk

A Storno-gyűjtemény lelke

| Huszár Judit | Panoráma

– Akkor sikerült jól a vezetés, ha a végére kipirul az arcom, mintha lázas lennék – vallja Baloghné Simon Teréz. A Soproni Múzeum tárlatvezetője az elmúlt két évben több mint kétezer embernek mesélt a Storno-családról. A legkisebbeket kézen fogja, a gimnazistáknak szóba hozza az Avatar filmet és Ganxta Zolee-t, a külföldi vendégeknek pedig igyekszik saját nyelvükön köszönni.

Mély, kissé reszelős hangjával, ősz hajával, egész arcát beragyogó mosolyával Balogh­né Simon Teréz a Soproni Múzeum egyik emblematikus alakja. Ő vezeti a csoportokat a Storno-család gyűjteményes lakásában, az elmúlt két évben számtalan óvodás, iskolás, felnőtt, nyugdíjas látogatóval ismertette meg a híres soproni család életét. Pedig nem tárlatvezetőként kezdte, végigjárta a múzeumi ranglétrát…

– A Vas megyei Ölbőn születtem, féléves koromban vasutas édesapámat áthelyezték Fertőszentmikósra, így került Sopron közelébe a család – kezdi a történetét Teca néni. – Nyomdásznak tanultam, de amikor egy orvosi vizsgálaton kiderült, hogy ólom van a szervezetemben, akkor felhagytam az eredeti szakmámmal.

Az akkor huszonéves lány a 600 ágyasba került, először recepciósnak, majd programszervezőnek. Már akkor gyakran kísérte a múzeumba a vendégeket, megmutatta nekik a várost, ismerkedési esteket szervezett. A családjával Ivánban telepedett le, gyermekei születése idején itt vezette a művelődési házat, közben elvégezte a győri főiskolán a könyvtáros–népművelő képzést. Miután a művelődési ház bezárt, több helyen dolgozott, öt éve került a múzeumhoz közfoglalkoztatottként. Először a takarítást bízták rá, aztán teremőrködött, majd egyszer csak felkérték, hogy „tanulja meg a Stornót”. – Kaptam egy vaskos könyvet, annak nekiálltam. Otthon az unokámnak meséltem a történeket, rajta teszteltem, hogy lekötik-e. Folyamatosan jártam a kiállítást a kollégákkal, sokat tanultam a történészektől, múzeumpedagógusoktól.

De hogy az alapos háttérismeretek mellett mi a jó tárlatvezetés titka? Teca néni szerint az, hogy a vezető maga is élvezze a munkáját, közben pedig érezze kicsit sajátjának a tárgyakat, hiszen így tud rájuk nagyon vigyázni. Jó emberismeretre is szükség van, pár másodperc alatt kell megtalálni a hangot a legkülönbözőbb látogatókkal.

– Ha iskoláscsoport jön hozzám, akkor gyorsan felmérem, hogy ki a legnehezebben kezelhető gyerek, őt általában kézen fogom, magam mellé veszem segítőnek, így megyünk végig a tárlaton. Számomra az a legnagyobb öröm, ha mosolyogva, élményekkel mennek haza a múzeumból a látogatók. Hogyha pedig erről visszajelzést is kapok, az büszkeséggel tölt el…

Kapcsolódó cikkek

Megbecsüljük értékeinket

Megbecsüljük értékeinket

2024. 04. 17. | Köves Andrea

– Sopron nemcsak a leghűségesebb, de a legszebb is – nyilatkozta lapunknak dr. Farkas Ciprián a közelgő műemléki világnap apropóján. Április 18. Sopro...

Éves soproni borpárbaj

Éves soproni borpárbaj

2024. 04. 17. | Szilágyi Andrea

– Fontos, hogy Sopronban a bornak ne csak múltja, hanem jövője is legyen – emelte ki dr. Farkas Ciprián a pénteken megrendezett 2024-es Soproni borvid...