Az Agrárminisztérium koordinálásával 2017 óta országos tájkarakter-elemzés történik, amelyben az ember és természet kapcsolatából létrejövő tájak legfontosabb jellemzőit tárják fel. A felmérés egyik mintaterülete Sopron és környéke.

Dr. Konkoly-Gyuró Éva, a Soproni Egyetem professzora, a Lechner-központ szakértője munkatársaival, valamint az érdeklődőkkel közösen többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy városunkban mit tekintenek megőrzendő értéknek, milyen pozitív és negatív változásokat érzékelnek, milyen jövőt képzelnek el e tájon.

Az elmúlt hetekben a soproni TIT szervezésében két előadást, illetve közös eszmecserét tartottak. A bevezetőben elhangzott: a táj, de annak kisebb egységei is identitás-, azaz közösségépítő erővel rendelkeznek. Országszerte, ha bárkit megkérdezünk, hogy mi Sopron különlegessége, akkor a válaszok között ott találjuk a műemléki belvárost, a Lövéreket, a Deák teret, valamint a borvidéket, a kékfrankost. Ezen értékekre a város polgárai büszkék.

A táj azonban nem állandó, folyamatosan változik. Az elemzésben résztvevők megjegyezték: ott, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még gyárak voltak, most kereskedelmi egységek találhatók, a rét, szántóföld helyén üzletközpontok létesültek, a szőlős, kiskertes városrészben pedig lakóépületek nőttek ki a földből. Sopron látképét már most is jelentősen átformálja az épülő M85-ös gyorsforgalmi út.

A megőrzendő értékek között szerepel a város nyugalma, a táj változatossága, egyedisége. Itt gondoljunk arra, hogy városunknál ér véget a Kisalföld, és kezdődik az Alpok vonulata. A Fertő tó térségében kontinentális típusú az időjárás, míg a város másik oldalán, a magasabban fekvő területeken már szubalpin klíma uralkodik – miközben a két tájegység között a távolság néhány tíz kilométer. Ez a földrajzi helyzet egyedi jelleget, sajátos értékeket ad a tájnak. A helyiek számára ugyancsak fontos szempont a jó levegő, a várost körbeölelő erdőség, valamint az is, hogy térségünk továbbra is maradjon vonzó a turisták előtt.