A Récényi és a Brennbergvölgyi utakat összekötő Ultrai úton kiemelkedő szépségű idős erdőállományok között sétálva láthatjuk az Egyetemi emlékkövet, s vele szemben az elhunyt természetjáróknak emléket állító kopjafát. Hermes alatt emlékoszlop hirdeti a hajdan szebb napokat megélt brennbergi szénbányászatot. A Szent István akna, mely az éles határtól mindössze 190 méterre található, összeköttetésben volt a határ túloldalára került Ilona aknával. A bányát 1951-ben, egy vízbetörés után bezárták, a föld alatti átjárást és az Ilona akna bejáratát betömték. A 630 méter mély akna lenti oldaljáratait még a bányászok zárták le, de az akna lefedését már a határőrség végezte. Ez volt az utolsó akna, amit betöltéssel megszüntettek a bányászok a brennbergi szénmezőn.

Roth Gyula elsősorban az erdőművelés kérdéseivel foglalkozott, számos fafajt honosított meg hazánkban. Új faosztályozási, állományfelújítási és szá­lalási eljárásokat dolgozott ki. 200-nál több tanulmánya jelent meg tudományos folyóiratokban. Sopronban iskola, utca, emléktábla őrzi emlékét. A soproni iparoscsaládba született Roth Gyula már Selmecbányán tanulmányozta az erdőállományok ápolását, a természetes és mesterséges felújítás különböző rendszereit. Megírta fő művét, a háromkötetes Erdőműveléstant. A nevéhez fűződő kötetek a mai napig naprakészek, korszerűek. Foglalkozott vetőmagvizsgálattal, vadtenyésztéssel és a vadkárok elleni védekezéssel. Kísérletképpen az európai muflon soproni-hegységi megtelepítésével is kísérletezett.

Forrás: a Tanulmányi Erdőgazdaság gondozásában megjelent Emlékhelyek című kiadvány