A fűszerek nagy része a mediterrán vidékekről érkezett hozzánk. Az éghajlati változások miatt már sok közülük otthon érzi magát, és szépen áttelel.

– A fűszernövényekre érdemes úgy gondolnunk, mint napi használatban lévő gyógynövényekre. Ebben az esetben a felhasználásuk kicsit szélesebb körű, mintha csak ételeket ízesítenénk velük – javasolta Hajdú Vera gyógynövénytermesztő. – Lehet belőlük teát is főzni, de teakeverékek alkotójának is kiválóak. A teákat többnyire forrázattal készítjük. A régi magyar hagyományban a fűszer volt az étkezés „fő szere”, vele tudták az étel ízét, vagyis lelkét kiemelni, teljessé tenni.

A fűszernövények az illóolajokon kívül, amelyek az illatukat adják, jelentős vitamin- és ásványianyag-tartalommal is rendelkeznek. Ezért érdemes mindig használni őket, ha van rá lehetőség, akkor frissen. Sok fűszernövényünk szárítva erőteljesebb ízű, ennek ellenére nem ajánlott egy évnél tovább tárolni azokat, mivel veszítenek íz- és beltartalmi értékükből.

– Egyik kedvencem a majoránna, amely tartalmaz K-vitamint, kevés A-vitamint, C-vitamint és B6-vitamint, az ásványi anyagok közül pedig kalciumot, vasat és a mangánt – folytatta a szakember. – A népi gyógyászatban használták köhögésre, megfázásra, szájüregi fertőzésekre, gyomorgörcsökre, orrdugulásra, reumára. Többnyire húsételekhez adjuk, de nagyon jól harmonizál a zöldséges, babos ételekkel is. Rokona az oregánó. Ez az illatos kis növényke kalciumban, vasban, magnéziumban, cinkben, rézben, káliumban, bórban és mangánban gazdag, természetes E- és B-vitamin-forrás. Általában a bazsalikommal együtt használjuk, például olaszos jellegű tésztaételekhez.