A leghatékonyabb és leghasznosabb módja a ház körüli szerves hulladék eltüntetésének, ha komposztot állítunk elő belőle. A levegő tisztaságához is hozzájárulhatunk azzal, ha az ősszel lehulló faleveleket nem égetjük el. Az újrahasznosításnak ezzel a természetes formájával a lerakóba kerülő hulladékot mintegy kétharmadára redukálhatjuk, továbbá értékes, humuszban gazdag termőtalajt állíthatunk elő. 

– A komposztba szinte bármit beletehetünk, ami a konyhánkból kikerül, többek között burgonyahéjat, zöldségszárat, a gyümölcsök maradványait – tudtuk meg Horváth Gábortól, a Kisalföldi ASzC Roth-szakképző iskola kertészeti tangazdaságának vezetőjétől. – A fűnyírás során keletkező nyesedék szintén hasznosítható, de a lehulló falevelek is.

Mit ne tegyünk bele? Természetesen olyan hulladékot, amely nem bomlik le, például műanyagot, építési hulladékot. Kerüljük a beteg növényi részek komposztálását is!

– A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is alkalmas a komposztálásra, ugyan több idő kell neki, ezért érdemes külön összegyűjteni. A növény levele valóban tartalmaz méreganyagokat (csersav), ám komposztálás után ezek hatása már elenyésző – tette hozzá Horváth Gábor. – A komposzt a talaj számára elsősorban a humusztartalma miatt hasznos, amit növényeink meghálálnak.

Lehetőleg árnyékos helyet keressünk a komposztálónak, így csökkentve a kiszáradás esélyét. Száraz hónapokban öntözhetjük is, de arra figyeljünk, hogy túl sok víz hatására a rothadási folyamatok előtérbe kerülhetnek! Időnként szellőztessük át, forgassuk meg! Ha a bomlási folyamatok kedvezően alakulnak, 2–3 hónap alatt elkészül a komposztföldünk.