A mai Paprét egykoron kaszáló volt, a Szent Mihály-templom mindenkori plébánosának a földje, de nem sok hasznot hozott, hiszen meglehetősen vizes rét volt. 1832-ben került a város kezelésébe, ezt követően kapta mai nevét, előtte Tornarétnek is nevezték, de ennek az elnevezésnek még nem volt köze a tornacsarnokhoz, hisz az csak a kiegyezés évében, 1867-ben épült föl.

A Rákosi-rendszer nem tűrhette a klerikális elnevezést, ezért 1950-ben Ifjúság tér lett a neve és csak 1989-től lett újra Paprét. A Papréten volt egykor Weiss József csokoládégyára és cukorkaüzeme, mely a pesti Stühmer és a Hunnia, valamint a győri Schmidl mellett az egyik leghíresebb volt a 19–20. század fordulóján, amikor a monarchiában több mint félszáz üzemben gyártottak csokoládét. A tér legimpozánsabb épülete az 1891-ben épült ortodox zsinagóga. Ma a platánok adják meg a tér egyedi hangulatát, melyek közül az első tizenhárom darabot, mintegy néma tiltakozásként, az Aradon kivégzett tábornokok emlékére ültette a ­Bach-korszakban a város kertészete.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás