Kutyák pórázon?!
2024. 04. 17.Több kérdés is érkezett olvasóinktól a városi kutyasétáltatással kapcsolatban – ezeknek jártunk utána.
Kétnyelvű ünnepi istentiszteleten állt a soproni evangélikus gyülekezet szolgálatába Rebekka Pöhlmann. A lelkésznőt a Bajorországi Evangélikus Egyház küldte Sopronba. A mindig mosolygós, életvidám Rebekkával beiktatása előtt beszélgettünk.
– Meglepően jól és választékosan beszél magyarul, ami megkönnyíti majd a soproni munkáját. Miként sikerült ilyen jól elsajátítania a magyar nyelvet?
– A magyar nyelv iránti érdeklődésem már korábban kezdődött, ifjú koromra nyúlik vissza. Az érettségi után érkeztem Magyarországra, ahol hajléktalanokkal foglalkoztam a fővárosban a Református Hajléktalan Misszióban, itt kezdtem el a magyar nyelv tanulását. Később az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tanultam, ahol egy nagyon türelmes, kedves, magyar nyelvet oktató tanárnő foglalkozott velem, így tettem le a magyar nyelvvizsgát.
– Hogyan vezetett most az útja Sopronba?
– Az elmúlt években a németországi ludwigsstadti gyülekezet lelkésze voltam. Ez egy csodálatos kis település az erdők által övezve. Számos bajor és magyar gyülekezet között van testvérkapcsolat. Mivel Sopronban aktív a német nyelvű gyülekezet, így jó ideje érkezik német nyelvű lelkész a városba, ennek révén kerültem én is ide. Három hete érkeztem, még ismerkedem a várossal, de már most lenyűgözött a történelmi belváros, és örömömre itt is nagyokat lehet majd kirándulni a környékbeli erdőkben.
– Milyen célkitűzésekkel érkezett Sopronba, mit szeretne megvalósítani lelkészi tevékenysége során?
– Példamutató munkát végzett elődöm, Holger Manke, egy összetartó, aktív közösséget hozott létre, így a legfőbb célom, hogy mindezt tovább építsem. Az első körben szeretném minél jobban megismerni a soproni gyülekezetet, hiszen a legszebb a hivatásomban az emberi kapcsolatok ápolása. Megható számomra, ha a gyülekezetem tagjai megnyílnak előttem, és a legbelső érzéseikről beszélnek.
– Olyan jókat kacag a beszélgetésünk során, hogy engem is jókedvre derített. A vidámság a lételeme?
– Nagyon szeretek nevetni, nyitott, érdeklődő embernek tartom magam. Talán ennek is köszönhető, hogy annyira jól érzem magam ezen a pályán. Bízom abban, hogy itt, Sopronban is sok-sok ismerősre, barátra lelek. Szeretnék színházba és moziba járni. Fontosak számomra az emberi kapcsolatok, most is meglátogatott egy németországi barátnőm, és várom a családtagjaimat is Sopronba, hogy ők is megismerkedhessenek ezzel a szép várossal.
Több kérdés is érkezett olvasóinktól a városi kutyasétáltatással kapcsolatban – ezeknek jártunk utána.