Évszázadokon keresztül a káptalanokban gyűjtötték és őrizték a hivatalos iratokat, sőt esetenként még magánemberek is a káptalan őrizetére bízták a családi okmányaikat. A káptalan ezek kezelésével és őrzésével megbízott kanonokját is káptalannak nevezték.

A soproni káptalan épületét Vitnyédy István (1612–1670) ügyvéd, Sopron vármegye országgyűlési követe, a költő Zrínyi Miklós titkos tanácsosa építtette a 17. század első felében. A palota szemet szúrt a polgároknak, fényűzés címén még perbe is fogták, de végül mégis felépült a ház. Nem véletlenül látható a kapu feletti faragáson egy komoly, nagy bajszú férfi és egy nyelvét öltögető torz arc, mindkettő a regényes életű Vitnyédy István arcmása. Vitnyédy egyik szervezője volt az 1671-ben Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Miklós kivégzésével végződő Wesselényi-féle összeesküvésnek. Azért kerülte el a felelősségre vonást és a halálos ítéletet, mert az összeesküvés lelepleződése előtt meghalt. Az épület először a jezsuiták tulajdonába került, majd amikor 1773-ban feloszlatták a rendet, a rendházat elárverezték. 1779-ben báró Meskó Jakab vette meg, aki a Szent Györgyről elnevezett Soproni Társaskáptalannak ajándékozta. Zichy Ferenc győri püspök 1780-ban iktatta be az első kanonokokat, Kelcz Jánost, Nagy Imrét, Wachter Pált, Schulmann Kristófot és báró Barkó Józsefet. Napjainkban a Szent György-plébánia Wrenkh Ede (1892–1970) prépost–kanonokról elnevezett közösségi háza működik az épületben.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!