Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

In memoriam Kerekes Attila

| Városi hírek

A soproni Árpádházi Szent Margit Plébánia idei búcsúját az örömteli készülődés mellett egy fájdalmas, de már az örök élet reményétől átjárt hangulat is betölti.

Szent Margit mennyei születésnapjára készülő novéna-imádságaim kezdetén kaptam kézhez a gyászhírt: Kerekes Attila, a plébánia Tanácsadó Testületének tagja 2018. január 11-én az Örökkévalóságba költözött. Mivel nemcsak jól ismertem, hanem életem egy meghatározó szakaszában templomépítő munkatársam is volt, tollat ragadtam, hogy a legmélyebb, az embernek mint Isten képmásának kijáró tiszteletem jeléül pár gondolatot papírra vessek Attila földi munkálkodásával kapcsolatban.


„Ne feledjétek: templomot építeni csak egyszer lehet az életben!” – mondogatta nekünk gyakran a plébánián, amikor 2009-től elkezdtünk közösen álmodozni egy jövendőbeli új templom születéséről a Lövérekben. Ebben a mondatban benne volt a nagyszerű feladat egyedülálló és megismételhetetlen mivolta, de talán az is, amit bizony szintén a saját bőrünkön kellett megéreznünk: a küldetés szinte lehetetlen és emberfeletti, akár még bele is lehet halni... A templom felépülésének hosszú vajúdása és a nem könnyű szülés alatt sokat aggódtunk és imádkoztunk Attiláért is. Gyakran kértem ki véleményét, tanácsait, s ilyenkor mindig bátorítottam, hogy megélhessük együtt a templomszentelés feledhetetlen pillanatait. Sajnos, 2015-től már folyamatosan fogyott az ereje, de betegsége alatt is mindig felvillanyozta, ha az új templomról és annak további szépítéséről hallhatott. Mindig csodálattal töltött el mély és eleven hite, ahogy az Úr Jézust kérte és fogadta betegágyához.


A szép Szent Margit-templom hívei és tanácsadó testülete, s különösen a gyászoló családtagok mellett gyászolják egykori munkatársai, akik a Lőver-Plannál, a Stettin Hungariánál, valamint Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában eltöltött évek alatt megtapasztalhatták tudását és emberségét, meggyőződéses hitét.


Kedves Attila Barátom! Köszönöm, hogy Veled együtt álmodhattunk, tervezgethettünk és meg is építhettünk egy csodálatos új templomot Isten dicsőségére és az emberek örömére! Igazad volt, hogy ezt csak egyszer lehet igazán átélni az életben. Most már azt is tudod, hogy épp a templomon át – mely számodra és számunkra is „Isten háza és a menny kapuja” (1 Móz. 28,17) – vezet az Út Istenhez, az Atya örök házába. Nyugodj békében!


Bognár István templomépítő plébános

Kapcsolódó cikkek