Az orosz–ukrán (álló)háború mély árkokat szántott Európában, és új ideológiai frontokat nyitott. A klasszikus bal- és jobboldal helyett (mellett) a háború igenlése vagy elutasítása a vízválasztó. Azért az nagyjából kirajzolódik, hogy a baloldal háborúpárti. Ez képeződik le itthon is, de egyetértenek a migráció elfogadásában, sőt támogatásában is. Az Európai Parlament egyik legutóbbi döntése értelmében vagy befogadunk migránsokat, vagy fejpénzt fizetünk, csillagászati összegeket (20 ezer eurót fejenként) a magyar adófizetők pénzéből. A kormány azonnal reagált, Orbán Viktor megerősítette, továbbra is fenntartjuk a fizikai és a jogi határzárat, az országban nem lesz migránsgettó, és fizetni sem fogunk. Gondoljuk csak el, évek óta védjük Európa határait, aminek a költségeit mi álljuk, és még pluszban fizessünk is! Egészen elképesztő.

Visszatérve a háború és béke kérdésére. A vasfüggöny lebontása után abban a hitben élt a világ, de legalább Európa, hogy hosszú-hosszú évtizedekig (tán a világ végéig) nem lesz háború a kontinensünkön. Tévedtünk. Oroszország agressziója, Ukrajna területi épségének megsértése már eddig is mérhetetlen szenvedést okozott, ezért a józanul gondolkodó emberek békéért kiáltanak, egyetértve a magyar kormány rendíthetetlen álláspontjával. A nyugati országok és a volt szovjet érdekszférába tartozó kisebb-nagyobb nemzetek egy része azonban nem a békekötést sürgeti, hanem a háború folytatása mellett áll ki. Sőt, már-már belehajszolják a ­NATO-t, hogy ténylegesen is avatkozzon közbe Ukrajna oldalán. A NATO már készül Trump esetleges elnökségére, ezért szervezeti és pénzügyi lépéseket tervez, hogy Amerika nélkül is támogathassa Ukrajnát. A háborút igenlők nem gondolják át, hogy újabb tízezrek maradnak majd a frontvonalon és a hátországokban, amelyek ma már gyakorlatilag védtelenek. Nem beszélve egy akárhonnan érkező atomcsapásról. Én nem hiszem, hogy egy francia, lengyel vagy magyar édesanya örömmel küldené a fiát a biztos halálba. Nem hiszem, hogy a Toszkánában élő fiatal lány dalolva küldené a szerelmét az ukrán mezőkre. Azt a rengeteg pénzt és energiát, amit most és a jövőben téves ideológiai és/vagy erkölcsi köntösbe burkolva a háborúra fordítunk, sokkal inkább a békekötésre kellene költeni. Az igazságos békének nincs alternatívája, ezért a tárgyalóasztalnál kellene megmutatni, hogy morálisan ki az erősebb.

A háborús retorika most nagyon rosszat sejtet, de higgyünk abban, hogy egyre többen hallják meg a pápa és a magyar kormány szilárd álláspontját, és a döntéshozók végül nem a politika, hanem a népek érdekei szerint cselekednek! 

Tekintse meg kvízünket!