Nem egy belvárosi kávézó teraszán, hanem a kórház csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályán találkoztunk dr. Vancsura Viviennel. A doktornő Somogy megyéből származik, Kaposváron érettségizett, majd Pécsett járt orvosi egyetemre. Már nyári gyakorlatokat is töltött Sopronban, 2021-ben pedig itt lett rezidens.

– Mindig is szerettem volna részt venni egy misszióban – kezdte. – Vágytam a kalandokra, szerettem volna eljutni Afrikába. Folyamatosan figyeltem a lehetőségeket, a különböző alapítványokat. A ghánai út nagyon hirtelen jött, március közepén beszéltem először dr. Fodor Rékával (az Afréka alapítvány vezetőjével – a szerk.), május közepén pedig már indultunk is. Két hónapom volt felkészülni: elintéztem a vízumot, a védőoltásokat, sok videót néztem az afrikai országról, de még egy TEK-es elméleti képzésen is részt vettem.

Dr. Vancsura Vivien két gyermekorvos rezidenssel, valamint dr. Fodor Rékával utazott Ghánába. Egy Tamale nevű város kórházában dolgoztak mind a négyen. Három hét alatt több mint 2000 beteget láttak el, sok maláriással, cukorbeteggel, magas vérnyomással küzdővel találkoztak.

– Ebben a kórházban mindössze egy orvos dolgozik – folytatta dr. Vancsura Vivien. – A nővérek nagyon segítőkészek voltak, tolmácsoltak, levették például a vért. Ami nagyon meglepett: rettentő türelmesek ott az emberek. Volt olyan, aki több mint 12 órát várt a vizsgálatra a tűző napon, mégis kedves maradt. Technikailag rettentően lemaradtak, gyógyszertárak ugyan működnek, de sok a hamis pirula. A legjobban talán az viselt meg lelkileg, hogy sok sovány, vitaminhiányos gyermeket láttam el. Szinte mindenkinek volt valamilyen bőrbetegsége. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan sírtak. Ők nincsenek hozzászokva az orvoshoz, nem féltek tőlünk vagy a tűtől.

A magyar missziós orvosok a kórháztól mindössze pár kilométerre, egy turistaszálláson éltek – itt volt áram és víz, ami a helyi viszonyok között luxusnak számít. A ghánai kórházi dolgozókkal nagyon közvetlen viszonyt alakítottak ki, volt, aki meghívta őket egy családi összejövetelre is.

– Hazatérve először nagy elégedettséget éreztem az itteni körülmények, műszerek, lehetőségek miatt – tette hozzá dr. Vancsura Vivien. – Hogy mit tanultam? Magabiztosabb lettem, bátorságot adott, könnyebben dolgozom önállóan. Ez volt az első, de remélem, nem az utolsó utam! Ha választhatnék, hogy egy luxusnyaralás vagy a misszió, akkor egyértelmű lenne, hogy az utóbbi… 

A ghánai missziót az Afréka Nemzetközi Humanitárius Alapítvány szervezte. Dr. Fodor Réka és egykori férje, Greguss Sándor író, filmkészítő hozta létre a szervezetet, ez volt a 13. hasonló útjuk (korábban többször jártak magyar orvosok Nigériában, valamint Kongóban és Ugandában is). Az alapítvány folyamatosan gyűjti az adományokat, amelyekből gyógyszereket vásárolnak és juttatnak el Afrikába. A missziós orvosok a saját költségükön vesznek részt az akciókban.

Tekintse meg videóajánlónkat és kvízünket is!