A jeles magyar költőről 1945-ben elnevezett hosszú út az egykori Bánfalva falu centrumától, vagyis a Hajnal tértől tart a Frankenburg úti aluljáróig. Több szakaszból állt össze az évszázadok folyamán.

Az Ady Endre út vonalán a középületek mellett közpark is található. Az Erzsébet-kert már a 18. század második felében ezt a funkciót töltötte be. A 19–20. század fordulóján katonazenekarok szórakoztatták itt a polgárokat, de népünnepélyeket is rendeztek a különféle egyesületek. Ez a fajta rendeltetése az elmúlt években feléledni látszik, hiszen számos nagy tömegeket megmozgató esemény helyszíne volt mostanság. 1951–52-ben a malátagyár helyére épült a GYIK épülete, amely eredetileg a textiles üzemek kultúrotthonaként működött, majd Sotex kultúrház néven szerepelt sokáig, de az idősebbek ma is így említik. A kultúrház a szocializmus évtizedeiben a fiatalok emlékezetes szórakozóhelye volt, a koszorúcskák és bálok mellett hétvégéken táncos estekre gyűlt itt össze az ifjúság.

A GYIK és az Erzsébet-kert előtt a járda vonala őrzi az egykori allé, azaz a Nándor fasor emlékét. Nevét a lokálpatrióta szappanfőzőmesterről, Braun Nándorról kapta még életében. 1865-ben kért a Szépítő Bizottmány engedélyt a fasor létesítésére, amelyet a Nándor-magaslatra óhajtottak vezetni. Az Erzsébet-kert mellett elhaladva ment az Ibolya út vonaláig, amely után nem sokkal indult meg balra felfelé a Nándor-magaslatra, amely nevében szintén a nemes szívű soproni polgárra utal.

Az Erzsébet-kerten áthaladó Mártírok útja még néhány évtizede az egyetem régi kollégiumával szemben „érkezett meg” az Ady Endre úthoz. A Kossuth Lajos utcát az Ady Endre úttal összekötő vonalát a 80-as évek második felében módosították a Frankenburg úti aluljáró megépítése miatt. Az ekkoriban megépült „föld alatti létesítmény” eredetileg felüljáró lett volna, azonban a Soproni Városszépítő Egyesület javaslatára lett aluljáró. A Lövérek látványát kívánták így megóvni a város felől közeledők számára. Szintén a közterület karakteres arcát adja a háború után befejezett régi kollégium az 1973-ban épített új kollégiummal. Korábban az út Bajcsy-Zsilinszky utcával határolt sarkán működött a soproni fiatalok kedvelt korcsolyapályája, a „Bakter”. Élőzenekar szolgáltatta a zenét, és gyakran a Deák téren is hallatszott az általuk játszott Strauss-keringő.

Az Ady Endre út történetét Bolodár Zoltán, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Ady Endre: Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. 

Tekintse meg kvízünket!