– Hogy készültök a fellépésre? 

– Gőzerővel, maratoni hosszúságú koncerttel készülünk, három részletben adjuk elő a dalokat két szünettel. Az elmúlt öt év legkedveltebb zenéit hallhatja a közönség.

– Hogyan emlékeztek vissza az elmúlt öt esztendőre?

– Az elmúlt öt évet visszanézve szakmailag abszolút fejlődik a zenekar, erre több visszajelzést is kaptunk már. Talán most érte el azt a szintet, amivel már országosan is ismertté lehet válni, bár nem feltétlenül vannak ilyen ambícióink időhiány miatt. Több változáson is átesett a formáció, de erős csapattá formálódtunk.

– Mitől ilyen sikeres a BluesHangers?

– Talán attól, hogy csupa profi van a zenekarban, nem pedig hangszertulajdonosok. A viccet félretéve, úgy gondolom, kuriózumnak számít ez a zene, főleg a különleges hangszerek miatt. Nem mindennapi dolog, hogy a közönség hallhat egy szájharmonikást (amúgy is kevesen vagyunk az országban) vagy például egy eredeti Hammond orgonát. Mindig is fontosnak tartottuk, hogy olyan hangszereken, olyan kiegészítőkön játsszunk, amelyek azokat az időket idézik, amikor ez a zene aranykorát élte az ötvenes és hatvanas évek Amerikájában. Érdekességképpen: Laci dobja mai szemmel is ritkának számít, konkrétan 1978-ban gyártották, és pont olyan márkájú, mint az archív felvételeken. A zenét az eredeti hangszerelésében adjuk elő, akárcsak egy magyar népzenei gyűjtés, koreográfia, táncrend, semmilyen mai újhullám nem található benne, ezért sem lehet összehasonlítani a mai zenekarokkal.

– Melyek a további tervek?

– Van már több előre lekötött koncertünk a 2020-as évre itthon és Ausztriában, tehát elég sűrű évünk lesz. A tervek között szerepel még, hogy elkezdünk dolgozni egy akusztikus anyag összeállításán. Ezáltal kisebb, csendesebb klubokat, koncerthelyeket is el tudnánk érni.