Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Otthonra leltek a Vándorszobrok
A múzeumnegyed megnyitása óta két új szoborral és egy nagy címerrel gazdagodott a Vándorszobrok elnevezésű tárlat – tudtuk meg Nemes András művészettörténésztől. Fotók: Filep István

Soproni Múzeum: Szabadon álló, 17. századi szobor is megcsodálható a kiállításon

Otthonra leltek a Vándorszobrok

| Szilágyi Andrea | Panoráma

Ahol a modernitás és a hagyomány találkozik – a Soproni Múzeum egész évben izgalmas kikapcsolódást ígér minden látogatónak. Sorozatunkban a múzeumnegyed tárlatait mutatjuk be, ezúttal a Vándorszobrok elnevezésűt.

 Vándorszobrok kőtára válogatás a 17–19. században Sopronban élt kőszobrászok és kőfaragók munkáiból. Ebben az időszakban városunkban generációnként 4–5 kőfaragó dolgozott, az ő remekműveiken keresztül igyekeznek bemutatni a múzeum munkatársai a város egykori látképét, hangulatát. A kiállítás legkorábbi darabjai a 17. századból származnak, míg a többség 18–19. századi szobor, címer és épületdísz.

Új szobrok és címer

A tárlat 1980 óta látogatható, a Tábornok-ház műemléki rekonstrukciójával együtt készült el. A ház északi szárnyának földszintjén – ami a barokk időben istállóként funkcionált – a boltozatok helyreállítása után létrejött egy igényes tér, ami alkalmas volt arra, hogy otthont adjon a kőtárnak. A múzeumnegyed megnyitása óta két új szoborral és egy nagy címerrel gazdagodott a tárlat. – A kiállítás egyik megalkotója Dávid Ferenc volt, az itt lévő műtárgyak közül nagyon sok olyan található, amelyet ő határozott meg, esetleg ő maga bontott ki valamelyik műemlék épület falából – osztotta meg lapunkkal Nemes András művészettörténész.


Amikor egy szobor útra kel…

A kiállítás nem véletlenül kapta a hangzatos Vándorszobrok nevet: a kőemlékek minden esetben furcsa vándorutakat jártak be, mielőtt otthonra leltek a múzeumban. Láthatóak itt a várkerületi építkezések során a kőtörmelékekből előkerült szobrok is, de az egyik legkülönlegesebb történettel II. Draskovich György síremlékszobra bír. – Az idők során a kőemlék többször is „útra kelt”, többek között évtizedekig díszítette a Szent Orsolya Gimnázium udvarát és a Lenck-villa parkját. Vándorlása során több névvel is illették: Szent Ágoston és Szent Miklós szobrának is hitték a múltban – ismertette a művészettörténész. A szobor 1980-ban fejezte be vándorlását, mikor megérkezett jelenlegi helyére. Csak a közelmúlt kutatásai alapján tudjuk, hogy Draskovich síremlékéhez készült 1651-ben. Szabadon álló, 17. századi szoborból – mint amilyen ez is – nagyon kevés található országunkban. A kőemlékek közül érdemes kiemelni még a Mária-oszlop domborműveit, valamint a régi soproni városháza erkélykorlátját a hozzá tartozó szobrokkal.

Tervezzük meg saját címerünket!

A padlón található térképen számokkal jelölték a kőemlékek feltárási helyét. – Ezeket a számokat feltüntettük a kőemlékek melletti információs táblán is, így könnyedén azonosíthatjuk, hogy melyik kőemléket, hol találták a városban. A kihelyezett érintőképernyő segítségével több játékos feladat segítségével mélyíthetjük tudásunkat, és megtervezhetjük a saját címerünket is – zárta Nemes András.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Trianonra emlékeztünk

Trianonra emlékeztünk

2024. 06. 12.

– Trianon a példája annak, hogy mit veszíthet a magyarság, ha belekeveredünk egy újabb világháborúba – hangsúlyozta a nemzeti összetartozás napján tar...