A Tábornok-ház első emeletén várja a kicsiket és nagyokat a múzeumnegyed méltán népszerű Sopron és a korona című, új kiállítása. A tárlat öt termen át mutatja be Sopron több mint 500 évre visszatekintő történelemformáló szerepét a Szent Korona és városunk közvetlen kapcsolatán keresztül. Sopron története során négy alkalommal, összesen közel két hónapon át látta vendégül legfőbb nemzeti ereklyénket. Ezen kívül a koronázási szertartások, a felségjelvény birtoklása, illetve a trón betöltése körüli viszályok miatt fonódott egymásba többször Sopron és a korona története.

Utazás a fellegvár tornyába

– Az első terem a 15. századba repít vissza minket. A sötét helyiségben a visegrádi fellegvár tornyában lévő kincseskamrát „rendeztük be” – ismertette dr. Kelemen István történész. – A terem közepén üresen árválkodik a nyitott koronaláda, ugyanis a Szent Koronát ellopták. Az ereklye ezen történetét információs táblánkon mutatjuk be.

Vissza a koronát!

Továbbhaladva a következő terembe a Szent Korona, Mátyás király és Sopron város kapcsolatát ismerhetjük meg közelebbről. A király trónra lépésétől fogva legfőbb céljának a Szent Korona visszaszerzését tartotta, ugyanis ez nélkülözhetetlen volt törvényes uralkodásához. A látogató is visszaszerezheti a koronát a térképasztalon elhelyezett szerkezet megfelelő mozgatásával.

A tárlat harmadik helyiségében megismerkedhetünk a 17. századi, aranykorát élő, anyagilag és szellemileg is virágzó várossal. A padlómatricán Sopron 1622. évi látképén szerepelnek azok az épületek, helyszínek, melyek fontos szerephez jutottak az országgyűlések és a koronázások idején.

Az utolsó koronás fő

A következő teremben, melyet Az utolsó koronás fő Sopronban névre kereszteltek a múzeum munkatársai, az utolsó magyar király, Habsburg IV. Károly és Sopron közeli kapcsolatába nyerhetünk betekintést. – Károly 1893–1896 között, hattól kilencéves koráig a városban nevelkedett a Petőfi téren található Pejacsevich-palotában – folytatta a történész. – A terem nagy részében annak a vasúti kocsinak a rekonstrukciója látható az eredeti használati tárgyakkal, melyben a már felnőtt király és felesége, Zita királyné utazott Sopronból a főváros felé 1921 októberében.

A kiállítás utolsó termében érdekes, máshol nem látható filmeket tekinthet meg a látogató a magyar királykoronázások mikéntjéről, valamint a korona és Sopron kapcsolatáról. A vitrinben az utolsó – 1916-os – magyar királykoronázás emlékei láthatóak: Sopron városnak a koronázásra készített zászlaja és zászlószalagja, a koronázáskor viselt jelvény és a királyi pár köszönő levelezőlapja. A szakemberek a gyermekekről sem feledkeztek meg. – Kialakítottunk egy komplett koronázási termet trónnal és „királyi ereklyékkel”, ahol a gyermekek eljátszhatják trónra lépésüket. Ezen felül megterveztük a saját kirakósunkat: a terem sarkában lévő szivacskockákat forgatva hat különböző kép rakható ki, melyek mind a koronázásokhoz kapcsolódnak – zárta dr. Kelemen István.

Ingyenesen látogatható: A múzeumnegyednek vannak ingyenesen bejárható szakaszai is: a Várfal sétány, az újkori kőtárban található Vándorszobrok nevű tárlat, az épület aulája, a Tábornok-ház lakótornya és az Iparművészeti látványtár.

Tekintse meg kvízünket!