Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A soproni zármanufaktúra
– Automatizált gyártósorunk nincs, egy manufaktúrához hasonlóan működünk – mondta Annus Péter, a DOM-Elzett Kft. ügyvezetője. Fotók: Filep István

A DOM-Elzett Kft. évente mintegy 1000 tonna acélt, 3,5 millió csavart használ fel

A soproni zármanufaktúra

| Győri-Varga Nóra | Panoráma

Vannak köztük tősgyökeresek, vidéki eredetűek és külföldi tulajdonúak – ami közös bennük, hogy változatos tevékenységüket Sopronban végzik. Sorozatunkban a város legjelentősebb cégeit mutatjuk be, ezúttal a DOM-Elzett Kft.-t.

Az Elzett márkanév Sopronban szinte szinonimájává vált a „zár” szónak. Egykor gyakran hangzott el a városban: „Háromféle ember van itt: aki dolgozott az Elzettnél, aki dolgozik, és aki majd dolgozni fog.”. Az eredeti céget még 1901-ben alapították Vasárugyár Részvénytársaság néven, akkoriban lemezmegmunkálással foglalkoztak. 1965-ben három vállalat (a Soproni Zárgyár, a Soproni Tűgyár és a Késárugyár) összevonásából jött létre az Elzett Fémlemezipari Művek soproni gyára, mely már főként épületzárakat és ablakvasalatokat készített. 1991-ben privatizálták a vállalatot: fele-fele arányban vásárolta meg a német Roto és a francia Securidev. 1996-ban vált szét a két cég: a Roto Elzett Certa Kft. fő tevékenységi köre lett az ablakvasalat-gyártás, és kiköltözött Lövőre, míg a zárgyártás maradt Sopronban, az Euro-Elzett Kft.-nél (’96-ban költöztek a Csengery utcából mostani telephelyükre, a Csepel utcába). Jelenlegi nevét, a DOM-Elzett Kft.-t 2018-ban vette fel a vállalat. A Roto és az DOM-Elzett közös tulajdonú felületkezelője, az Elzett Sopron Felületkezelő Kft. szintén a városban van, a Csepel utcában.


– Évi összesen 2,5 millió mechanikusan működő portál- és bevésőzárat, többpontos zárat és rászegező zárat gyártunk, mint amilyen például a 3425-ös kertkapuzár. Ezt még 1934-ben tervezték, de még mindig keresik évi 20–30 ezer példányban – tudtuk meg Annus Pétertől, a DOM-Elzett Kft. ügyvezetőjétől. – Termékeink között máig megtalálhatók a lővérzárak (annak idején ilyenek kerültek a lakótelepek ajtajainak nagy részébe), illetve a másodzárként használatos patkózárak. Ezeket Dél-Afrikában „elzettnek” hívják, mint ahogy mi „stihlnek” nevezzük itthon a láncfűrészt.

A gyártáson túl a cég saját és cégcsoporton belüli termékek belföldi és külföldi forgalmazásával, valamint főkulcsos és zárlati rendszerek telepítésével is foglalkozik (például a Puskás Stadion, a Liget projekt, az atlétikai csarnok, irodaházak, iskolák zárlati rendszerei).


Automatizált gyártósoruk nincs, egy manufaktúrához hasonlóan működnek. Hagyományos acélmegmunkálási technológiákkal (sajtolás, préselés, hegesztés), valamint CNC-vezérlésű megmunkálóközpontokkal dolgoznak. Évente mintegy 1000 tonna acélt, valamint 3,5 millió csavart használnak fel, és számos termékük rendelkezik minősítéssel. – Nem a zár dönti el, hogy egy ház betörhető-e, sokkal inkább számít a betörő rendelkezésére álló idő – folytatta az ügyvezető. – Az, hogy mennyire teljesít megbízhatóan egy zár, mennyi ciklust (nyitás–zárás) bír ki, sokkal fontosabb paraméter. 200–500 ezer ciklus az előírás, de vannak olyan termékeink, amelyek 1 milliót is bírnak.

A DOM-Elzett Kft.-nél 115-en dolgoznak. Munkatársaik lojálisak: van, aki 1975 óta van náluk, sokaknak ez az első munkahelye, és innen mennek nyugdíjba. Juttatási csomagjuk szerteágazó, az elmúlt októberben pedig bevezették a 4 napos munkahetet, hogy energiaköltségeiket csökkentsék. Így napi 10 órában, kiszámítható és rugalmasan szabályozott munkarendben, többnyire egy műszakban végzik feladataikat.


Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek

Trianonra emlékeztünk

Trianonra emlékeztünk

2024. 06. 12.

– Trianon a példája annak, hogy mit veszíthet a magyarság, ha belekeveredünk egy újabb világháborúba – hangsúlyozta a nemzeti összetartozás napján tar...