Szurokné Strassner Klára Roisz Vilmos és Szabó Béla mesterek szárnyai alatt vált sokoldalú képzőművésszé. Számos technikába beletanult, a selyemfestést ma már saját módszerével végzi. A kőfaragás területén is aktívan alkot már másfél évtizede. 1995 óta vezetőségi tagja a Soproni Képzőművészeti Társaságnak. Nyolc önálló kiállítása volt Budapesten és Sopronban, de munkái számos hazai és külföldi tárlatra is eljutottak. Sokszínű világom című tárlata vasárnap nyílt meg a Liszt-központ Munkácsy termében. Dr. Farkas Ciprián köszöntőjében kiemelte, hogy ezen a helyszínen csak a legkiválóbbak kapnak helyet, akik nemcsak a városban, hanem országos, sőt nemzetközi szinten is figyelmet érdemelnek. Sopron polgármesterének méltató szavai után Nemes András művészettörténész mondott megnyitó beszédet.

– Mindenki eljut arra a pontra, amikor összegez, számot vet az elmúlt évtizedekben elvégzett munkával – részletezte. – Az itt látható 84 festmény és 12 zsírkőszobor az elmúlt 30, illetve 15 év termése. Szurokné Strassner Klára nem a papírral is igazolt művészek közé sorolható. A rajzolás szeretete és a késztetés az alkotásra mintegy búvópatakként kísérte végig polgári foglalkozásában és a gyereknevelésben, mígnem egy párizsi útja során érett meg a késztetés cselekvéssé. Már közel sem fiatalon kezdett a helyi rajziskolába járni. Kipróbált több technikát is, de önálló nyelvet, új kifejezésformát keresett, és ezt a selyemfestésben találta meg. Precizitása abban is megmutatkozik, hogy képein a keretek csaknem olyan fontosak, mint a művek.

A tárlaton a bejárattól befelé haladva kronologikus sorrendben tekinthetjük meg az alkotásokat. A legtöbb kép témája a természet, de jelzésként egy-egy alak is feltűnik rajtuk. A művészre jellemző harmónia, derű, életszeretet lényegíti át őket. 

Tekintse meg kvízünket!