Mint ahogy a megnyitón is elhangzott, a Nyugat-Dunántúlon, Ausztriában és Németországban is gyakorta kiállító művész az alkotás mellett a tanítást is hivatásának érzi. Különleges apropót ad a tárlatnak, hogy 1984 szeptemberében épp abban a helyiségben tartotta meg első tanóráját Gáspárdy Tibor, amelyet most berendeztek képeivel. A művész jelenleg a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézetének egyetemi docense.

– A Gáspárdy festmények nem képeslapok. A látvány visszaadása helyett érzelmek sűrítményeit kínálják a nézőnek – fogalmazott a tárlatmegnyitón a kiállító művész tanárkollégája, Kovács-Gombos Gábor festőművész. – Az emlékképek sorozatából mesterien komponált festmények egy sosemvolt városképet tárnak elénk, amelyben mindezek ellenére vagy talán éppen ezért otthonunkra ismerünk. Egyszerűen vonzzák a szemünket ezek a képek, belefeledkezünk a kis részletek színfoltjaiba, amelyek egyre plasztikusabban idézik fel múltunk elfeledettnek hitt rétegeit.

A fiókkönyvtár előterében tíz Gáspárdy akvarellt láthatunk, melyek a szemlélő elé tárják a bánfalvi nyarat, a borongós őszt és a hamarosan beköszöntő telet.

A megnyitón elhangzó kérdésre, hogy a kiállítással Bánfalva, illetve Wandorf költözött-e Sopronba, a választ is megadta Kovács-Gombos Gábor: – Bánfalva költözött Bánfalvára. Olyan ez, mintha tükörbe néznénk. Itt vagyunk Bánfalván, és nem a kiállítóterem ablakán át nézzük a jellegzetes házakat és templomokat, hanem egy, a nyitott ablaknál sokkal tágasabb horizontot kínáló látványban gyönyörködünk: a Gáspárdy képek sokkal elevenebbül kötnek össze minket, nézőket a városrész vagy falu szívével, mint a legszélesebbre tárt ablak vagy ajtó.

A kiállítás november 23-ig tekinthető meg a fiókkönyvtár (Bánfalvi út 180.) nyitvatartási ideje alatt.