A Győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – újranyitása óta szervezett – első kiállításán szeptember 6-ig még megtekinthetjük Magyar Mónika hét és Szőcs Géza kilenc alkotását. Móni munkái közül néhány a három évvel ezelőtt készült Szem-sorozatból származik, a többi pedig a legújabb színes pasztelljei közül való. Géza az eddigieknél nagyobb mérvű alkotásokkal képviselteti magát, ugyanis az utóbbi időben – saját bevallása szerint – megamániában szenved. Egy méterszer egyméteres nyomóformával dolgozik, ami a maga műfajában technikai bravúrnak számít. Egy papíron, egy formával, négy színnel készültek a tárlaton szereplő képei. A házaspár szeptember 11-én közös kiállítás megnyitására készül a Torony Galériában legújabb terméseiből. 

– A képek tartalma és formarendszere engem érdekel, másokat viszont nem feltétlenül szeretnék vele kínozni – mesélte Géza. – Élek a művészet adta szabadsággal. Fontosnak tartom, hogy egy alkotónak saját vizuális programja legyen, amit nem mindig ért meg a közönség. Mónit jobban érdekli, hogy a munkáinak legyen mondanivalója. A salgótarjáni országos rajzbiennálén egyébként az Urbán című képét beválogatták egy budapesti kiállításra.

A házaspár a közelmúltban költözött kertes házba. Géza sokáig nem akarta, mert tudta, hogy el fogja kapni a hév, de végül beadta a derekát. Mindketten élvezik a „vidéki” élet nyújtotta örömöket. Alkalmazzák azt a fajta tudást, amit még a nagyszüleiktől láttak, és amit szerintük mindenkinek fel kellene elevenítenie: gyógynövényeket termesztenek, lekvárt főznek, szörpöt tesznek el, káposztát savanyítanak. A házat pedig építgetik folyamatosan. Közös fiúkat, Elődöt felvették a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumba (beceneve Franka) Esztergomba, úgyhogy most már Móninak is több ideje jut majd az alkotásra. A művész a Handler-középiskolában tanít rajzot, festést, mintázást, grafikai tervezést, ami rengeteg energiájába kerül. Géza szabadabb: amint teheti, rohan a műterembe, és mivel nagy térfoglaló, három helyet is fenntart magának erre a célra.