Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

90 éves Soproni József
– Nemcsak az orgonajáték érdekelt, hanem magának a hangszernek a működése is, részt vettem néhány soproni orgona átépítésében – mesélte lapunknak Soproni József Fotó: Pluzsik Tamás

„Gondolatban minden nap Sopron utcáit rovom...”

90 éves Soproni József

| Pluzsik Tamás | Kultúra

Néhány nappal ezelőtt ünnepelte 90. születésnapját Soproni József Kossuth-díjas zeneszerző, professzor emeritus, a Zeneakadémia egykori rektora, Sopron díszpolgára, a Laudatio Scarbantiae (Himnusz Sopronhoz) szerzője.

– Először is, professzor úr, őszinte szívvel és szeretettel gratulálunk a kerek évfordulóhoz!

– Köszönöm szépen, éppen a napokban gondoltam végig, hogy a családomban csak az anyai nagyanyám, Wabl Pálné, született Mahr Anna élte meg ezt a kort. Az ő férje, Wabl nagyapám a szőlőművelés mellett a Szent Mihály-templom sekrestyési teendőit is ellátta. Nagyszüleim a templom melletti sekrestyésházban laktak, Marika húgommal (dr. Schwarz Mária gyermekorvos – a szerk.) együtt mi is ennek az épületnek a fagerendás nagyszobájában születtünk. Nagy öröm számomra, hogy ugyan csak a televízióban, de láthattam a gyönyörűen felújított Szent Mihály-templom újraszentelését, valamint ezzel együtt a szülőházam megújulását is.

– Nyilván sok emlék köti a soproni templomokhoz.

– A Szentlélek-templomban kereszteltek, sőt később rendszeresen ott is ministráltam. Tízévesen kezdtem el templomban orgonálni, korábban nem lehetett, mert kis növésű voltam, és nem ért le a lábam a pedálokhoz. Széchenyis gimnazista koromban a Szent György-templom diákmiséin gyakran én játszottam. Később többször a domonkosok templomában is, ahol érdekes bemutatók zajlottak, így 1952-ben ott adtuk elő első misémet, a Missa brevist, magam orgonáltam benne. Egyébként pedig nemcsak az orgonajáték érdekelt, hanem magának a hangszernek a működése is. Nyilván édesapámtól örököltem érdeklődésemet a szerkezetek iránt, ezért később részt vettem néhány soproni orgona átépítésében is.

– Úgy tudom, hogy a Missa Scarbantiensis című miséjét a Szent Mihály-templomban mutatták be.

– Valóban, máig ható emlék ez számomra. 1991-ben írtam meg ezt a művemet, négy szólistára, kórusra, közepes nagyságú zenekarra, latin nyelvű ajánlással, mely így hangzik: „Hálás szívvel szülővárosomnak, Sopronnak, amelyet egyébként Scarbantiának vagy Oedenburgnak is neveztek, valamint őseim emlékezetére, akik sok évszázadon keresztül itt éltek, és itt vannak eltemetve”. 1995-ben volt a bemutató Sopronban, a Magyar Rádió Ének- és Zenekarát Kovács János vezényelte.

– Mivel foglalkozik mostanság?

– Állandóan dolgozom, most éppen Tóth Árpád verseire készül egy tizenkét dalból álló ciklus. Nagyon sok örömöt okoz számomra ez a munka, beleértve a versek újraolvasását is.

– Mikor láthatjuk a professzor urat körünkben?

– Ez manapság nagyon nehéz kérdés – gondolatban viszont minden nap Sopron utcáit rovom…

Kapcsolódó cikkek