November 11-e Márton napja, ekkor már a római időkben is hedonista mulatságokat tartottak. A mezőgazdasági munkák végét és a tél kezdetét ünnepelték eleink. Márton-nap a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap is egyben, amikor a szokások szerint nemhogy megengedett, de szinte kötelező jóízű vacsorákat és táncmulatságokat tartani. Hagyomány volt, hogy a liba húsából – különösen a hátsó részéből – küldenek a papnak is, innen származik a „püspökfalat” szavunk. A Márton-napi libavacsora után a novemberre éppen kiforrott újborral, „Márton poharával” szokás koccintani.

A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény – mely a jó cselekedetet jelképezi – mindenkihez eljusson. A szokás szerint sötétedéskor a gyerekek saját készítésű lampionjaikkal járják az utcákat, miközben régi Márton-napi dalokat énekelnek.

A GYIK Rendezvényház november 11-én nyitja meg újra kapuit. Ez alkalomból a Pro Kultúra nagyszabású, ingyenes Márton-napi programmal várja az érdeklődőket az épületben. A 15 órakor kezdődő rendezvényen lesz Márton-napi lámpáskészítés, családi koncert, fotókiállítás-megnyitó, bábszínház, zoknis balett. A programot lámpás felvonulás zárja az Erzsébet-kertben.

Az Erdő Házában ingyenes kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a családok szintén szombaton délután. Itt is elkészíthetik saját lámpásaikat, amelyekkel sötétedéskor sétálhatnak az erdőben.

A soproni óvodák, iskolák is szerveznek lampionos felvonulásokat, illetve különböző Márton-napi programokat. November 10-én 16.30-tól például a Trefort téri óvoda és a jereváni kék tagóvoda óvodásainak lámpásaiból nyílik kiállítás a Teleki Pál utca 20-nál. 

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született Kr. u. 316-ban vagy 317-ben. Apja jómódú, pogány katonatisztként szolgált, s jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így ott telepedett le. Márton 12 évesen úgy döntött, felveszi a kereszténységet. Szülei ezt nem nézték jó szemmel; 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe. 371-ben választották Tours püspökévé, ő azonban tiltakozott ez ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Fontos hittérítő munkát végzett, életét csodák és gyógyulások kísérték.

Tekintse meg kvízünket!