– Gondoltad volna a szezon előtt, hogy a Pécs ellen 21 percet játszol?

– Szezon elején arról volt szó, hogy augusztusban edzhetek a nagycsapattal. Aztán az egy hónapból rendszeres edzések lettek, ami rendkívül megtisztelő számomra, hiszen messze én vagyok a legfiatalabb kosaras a keretben. Arra pedig álmomban sem gondoltam volna, hogy többször is szerepet kapok az első osztályban.

– Fiatalon nyújtottál jó teljesítményt a profik között, nem vagy ijedős fajta... Mi kellett a játékhoz?

– Szinte csak az SKC-val edzem, Dzunics mester tőlem is egész héten ugyanazt várja, mint a többi játékostól. Ennek köszönhetően hozzá vagyok szokva a magasabb tempóhoz, és tudom, hogy a játék során mi a feladatom.

– Hogy látod a saját játékodat, milyen pozitívumokat, esetleg hiányosságokat látsz élesben az A csoportos meccseken?

– Nagyon sokat fejlődtem augusztus óta. Ez köszönhető annak is, hogy minden téren rendszeres segítséget kapok az edzőktől és a csapattársaktól is. Biztatnak és bátorítanak a tréningeken és meccseken is, ami nagyon jólesik. Ugyanakkor érzem azt is, hogy fizikálisan még rengeteget kell fejlődnöm.

– Komoly sérüléshullám sújtja a csapatot, milyen a hangulat az öltözőben, elszántak a játékosok?

– Kellően elszántak vagyunk, igyekszünk a nehéz helyzetből kihozni a maximumot. Remélem, sérültjeink minél előbb felépülnek, ugyanakkor bízom benne, hogy továbbra is számítanak majd rám a csapatnál.