Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno a határ menti kisvárosban, a ma Romániához tartozó Magyarpécskán (Pecica) született 1875-ben. A meglehetősen ritka és különleges névadás (a Kuno a Konrád egyik becézett alakja) keresztapjától, a 14-es közös huszárezred főhadnagyától, Zedtwitz Kunótól származik. Hamar félárvaságra jutott, ugyanis édesapja, Klebelsberg Jakab, aki a keresztapához hasonlóan szintén huszártiszt volt, egy hadgyakorlaton súlyos lovasbalesetet szenvedett, aminek következtében elhunyt. Klebelsberg Kuno Székesfehérváron végezte a középiskolát, majd Budapesten, Münchenben, Berlinben és a párizsi Sorbonne-on folytatott jogi tanulmányokat. Politikai pályája csúcsán két évig belügy-, majd közel tíz évig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Vallotta, hogy: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.”. 1920 és 1922 között Sopron nemzetgyűlési képviselője volt, 1922. december 30-án Sopron díszpolgárává választották. Ő kezdeményezte a Sopron díszjelzőjének számító Civitas Fidelissima cím adományozását, valamint a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola városunkban való végleges elhelyezését. 1932. október 2-án paratífusszal a Korányi-klinikára került, néhány nappal később ott érte a halál. Klebelsberg Kuno mellszobrát eredetileg Bécsben, az egykori testőrpalota, az éppen általa létrehozott későbbi Collegium Hungaricum épülete előtt állították volna fel, de a bécsi magisztrátus nem adott rá engedélyt, mondván, hogy nem kívánnak politikai vitába keveredni, így azt Sopronban 2013 októberében avatták fel. Alkotója a Magyar Örökség-díjas Hunyadi László szobrászművész volt.