A mai Kossuth Lajos utca már évszázadokkal korábban kiemelt jelentőségű útvonal volt. Bánfalvára és Ágfalvára vezetett az akkor még földút az Újteleki utca végén álló egykori Újteleki-kaputól. Fontosságát fokozta a Baross úton 1847-ben megnyíló Déli vasút. Ekkortól Indóház utca volt a neve, és a városfal kapujától vezetett a vasútállomásig. 1909-ben vált le a Baross út az Indóház utcáról, a Kossuth Lajos elnevezés pedig 1894-ben lépett hatályba.

Az utca története ezer szállal kötődik a Flandorffer családhoz. Ignác azt is indítványozta 1873-ban, hogy villákkal és üzletekkel díszített legyen. Már korábban, az 1850-es évektől kezdve ő maga a Kossuth és a Táncsics utca közé eső területen borászatot és villát is építtetett. Utóbbi épületet fia, Pál bővíttette, sajnos 1944-ben bombatalálat érte, így ma csak az átalakított, megmaradt részét csodálhatjuk meg. Jelenleg a Soproni Szociális Intézmény feladatainak ellátását szolgálja.

A Flandorffer-villán kívül megemlíthetjük Lenck Kálmán villáját, amelyet 1887-ben építtetett a 17-es szám alatt. A tulajdonosváltás miatt a soproniak leginkább Haller-villaként emlegetik. A másik feltűnő épület a 26-os számú Stauffer-villa, amelyet Kláber Mór építtetett 1906-ban. Az évtizedeken át sikeres vállalkozó csődbe ment, így került a villa a Stauffer céghez, nevét innen eredeztetjük, a borászat pedig Oppler Edgárhoz. A szocializmus idején csak borforgalminak becézték, mivel itt működött a Badacsony-vidéki Pincegazdaság Soproni Pincészete. A szüret idején eleinte a lovaskocsik, majd a 80-as évektől a szőlővel púposra rakott pótkocsikat húzó traktorok álltak hosszú sorokban itt. A sor a környező utcákban is kígyózott. Ma már a gyermekek számára csak Bűvösvölgy az épület neve.

A Kossuth Lajos utca 13-ban működött a Lobenwein család fotóműterme, amelyet 1951-ben államosítottak. Érdekesség, hogy a Déli pályaudvari végállomásra a Kossuth utcán át közlekedett a villamos 1900–1923 között.

A Kossuth Lajos utca történetét Bolodár Zoltán, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Kossuth Lajos (1802–1894) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó elnöke volt. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére.

Tekintse meg kvízünket!