– Egy olyan járvánnyal állunk szemben, ami eddig nem tapasztalt kihívások elé állítja az emberiséget – kezdte Szakáli István Loránd. – A válság gazdasági dimenzióját próbálják kezelni a kormányok, a magyar kormány is több ütemben vezetett be intézkedéseket. Ezek fő célja a munkahelyek védelme, a vállalkozások működőképességének megőrzése volt. Nehéz felsorolni a kkv-kat segítő támogatásokat, a legfontosabb a járulékok elengedése, a kata-mentesség, a bértámogatás volt.

A válság világszerte a turisztikai, vendéglátó szektort sújtotta a legjobban. Tavaly tavasszal szinte mindenki bezárt, a nyári nyitás időszakában viszont hatalmas növekedést tapasztaltak ebben az ágazatban. – A 2020-as nyár kiemelkedő eredményeket hozott a szállásadóknak, vendéglátóhelyeknek – folytatta Szakáli István Loránd. – A járvány második hulláma viszont ismét nehéz helyzetbe hozta a szektort. Éppen ezért a kormány járulékmentességgel, bértámogatással segít most is. Sokan „előremenekülnek”, elvégzik a korábban halogatott fejlesztéseket, újabb attrakciókkal bővítik a kínálatukat. Ehhez segítséget nyújt például a Kisfaludy-program, illetve a kedvezményes hitelek is. Már látszik a fény az alagút végén, véleményem szerint a belföldi turizmus – ha már lesz elegendő oltóanyag – hamar helyre fog állni, és idén nyáron ismét egy rendkívül jó időszakra készülhetnek a szektorban dolgozók. Persze elsősorban a belföldi turizmus erősödését várjuk.

Érdekes adat, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések hatására tavaly év végén négyezerrel több ember dolgozott, mint 2019 ugyanezen időszakában. Viszont a munkaerőpiac átalakult: sokkal többen vállaltak munkát informatikai, építőipari területen és kevesebben az idegenforgalomban. – A munkavállalók rugalmasak voltak, vállalták az átképzéseket, amelyeket a kormány is támogatott – tette hozzá Szakáli István Loránd. – Fontos még megemlíteni a 25 év alattiak szja-mentességéről született döntést, hiszen ettől is a gazdaság további növekedését várjuk. Elmondható ugyanis, hogy az Európai Unióban nagy probléma a fiatalok munkanélkülisége, Spanyolországban például 40 százalékos ez a ráta. Magyarország (a 12 százalékos aránnyal) az EU-s átlagnál jobban teljesít. Az intézkedéstől azt várjuk, hogy a fiatalok könnyebben beilleszkednek a tanulás után a munka világába, a magasabb fizetések miatt motiváltabbak lesznek, és szívesebben is alkalmazzák őket. Ha pedig itthon jó munkát találnak, akkor hamarosan itt fognak családot alapítani és igénybe venni a lakhatási támogatásokat. Ez utóbbiak pedig felpörgetik az építőipart, így hatnak az egész gazdaságra. A várakozások szerint 2021-ben a lakástámogatások hatására 1 százalékos GDP-emelkedés várható, és 10 ezer új munkahely keletkezik.